Európa szolidaritást is jelent

A 2007-2013-as EU-költségvetés rendkívül sürgető kérdés - hangoztatta a Népszabadságnak és a varsói Gazeta Wyborczának mai budapesti, majd lengyelországi útja előtt adott interjújában José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) portugál elnöke.

A V4-ek budapesti találkozójának fő napirendi pontjáról, az EU-költségvetésről. Csalódottan vettük tudomásul, hogy nem vezettek sikerre a soros luxemburgi elnökség erőfeszítései, amelyeket az EB részéről támogattunk. Most a brit elnökséggel működünk együtt a megállapodás érdekében. Rendkívül sürgető kérdésről van szó, különösen, ami a felzárkóztatási alapokból részesülő tagországokat illeti. Ugyanis még a szabályozást, a jogi keretet is ki kell majd dolgozni a kohéziós támogatásokhoz. A legutóbbi uniós csúcson igen mély benyomást tett ránk az új tagállamok hozzáállása, a lengyel, majd a magyar miniszterelnök, illetve mások hozzászólása. Nagy lecke volt ez az európai szellemből. Ha most mindenki komoly erőfeszítést tesz, akkor létrejöhet a kompromisszum.

A soros brit EU-elnökség eltökéltségéről. Biztos vagyok benne, hogy London keresi a megoldást a büdzsévitára. (Dalia Grybauskaite, az EB költségvetési biztosa ezt július elején többször is megkérdőjelezte - A tud megj.) Tony Blair brit kormányfő személyesen biztosított engem erről.

A Szolidaritás huszonöt évvel ezelőtti megalakulásáról. Akkoriban éppen a Genfi Egyetem hallgatója voltam, társaimmal nagy lelkesedéssel, napról napra követtük a fejleményeket. Magam is olyan országból jövök, ahol tizennyolc éves koromig nem ismerhettem a demokráciát. Jól emlékszem, hogy olyan könyveket akartam olvasni, s olyan zenét hallgatni, amit tiltottak. Amikor az ember nem részesülhet a szabadságból, még nagyobbra értékeli. Európa egyszerre jelenti a szabadságot, s a szolidaritást. Mi ennek ma az értelme? Tisztában kell lenni azzal, hogy az Európai Unió különböző fejlettségű tagokat tömörít, vannak a többiekhez képest igen elmaradott térségek. Ahhoz, hogy a belső piac működjék, erőfeszítést kell tennünk ezek felzárkóztatására.

"Szolidaritás" a gyakorlatban: számos EU-tagállam ma is elzárja munkaerőpiacát az újak elől. A csatlakozási szerződések előrevetítik a munkaerőpiac megnyitását. Az EB nem követelhet többet a tagállamoktól, mint amire kötelezettséget vállaltak, de természetesen a mielőbbi liberalizáció híve. Emlékszem, hogy milyen félelmek fogalmazódtak meg egyes tagországokban a spanyol munkaerő inváziójával kapcsolatban, amikor Spanyolország csatlakozott az Európai Közösségekhez. És a félelmeknek pont az ellenkezője igazolódott be...

Az EU bővítéséről. A legutóbbi bővítést egy év elteltével nagy sikerként könyvelhetjük el. Teljesen téves elképzelés, hogy az európai integrációban a bővítés és a mélyítés egymás rovására megy. Pontosan ellenkezőleg. Első évemet lassan befejezve az Európai Bizottság élén éppen az a tapasztalatom, hogy a legkevésbé sem az új tagállamokkal volt a probléma. Kiemelhetem pozitív, építő hozzáállásukat. A bizottsági testületben, ahol egy-egy tagállamot képviselve huszonöten ülünk, sem jelennek meg a "régiek" vagy az "újak" közül érkezők közötti különbségek.

Törökország EU-integrációjáról, amelynek lehetősége ellen épp az interjú idején tüntettek Brüsszelben. Az EB az Európai Tanács felhatalmazása alapján dolgozta ki a tárgyalási mandátumot. Ezt a kérdést a tagállamok eldöntötték. Egyelőre egy tagállam sem jelezte, hogy a tárgyalások október 3-i megkezdésének elhalasztását kéri. (Ugyanakkor várható, hogy ezt egyesek szeptemberben megteszik - A tud. megj.)

Brüsszel, 2005. augusztus 29.

Magyar aktivisták is tüntettek tegnap Brüsszelben, a tizenöt országra kiterjedő Hang Európáért elnevezésű kampány keretében Törökország teljes jogú EU-tagságának lehetősége ellen. A mozgalom - amelynek képviselői júliusban több mint 26 ezer támogató aláírást adták át az Európai Parlamentnek - a nyáron európai kampánykörutat is tartott, amelyet éppen Budapesten kezdtek el. Szerintük a teljes jogú tagság helyett az Európai Unió és Ankara számára is sokkal előnyösebb lenne a különleges partnerség. Tegnap olyan órát állítottak fel a belga főváros EU-negyedében, amely arra figyelmeztet: az október 3-ra kitűzött tárgyaláskezdés előtt itt az utolsó pillanat a döntés megváltoztatására. "Törökország nem Európa" - ez állt léggömbök egy részén, amelyeket az aktivisták a magasba engedtek. (Brüsszeli tudósítónktól)

José Manuel Barroso. Csak tizennyolc éves kora után ismerhette meg a demokráciát
José Manuel Barroso. Csak tizennyolc éves kora után ismerhette meg a demokráciát
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.