Ihász Sándor fõvárosi fõügyész: Hallgattunk és dolgoztunk

Domaniczky Tivadar

Kulcsár együttmûködésre készen
MTI - Nándorfi Máté

A Fővárosi Főügyészség szerda délután sajtótájékoztatón jelentette be: reggel 71 oldalas vádiratot nyújtott be a Fővárosi Bíróságra a Kulcsár Attila és társai ellen indított bűnügyben. Az elsőrendű vádlott, Kulcsár Attila exbróker, a K&H és a K&H Equities üzletág-igazgatója, a másodrendű Kerék Csaba több Britton-cég és más vállalkozások tulajdonosa, illetve vezető tisztségviselője, az ügy harmadrendű vádlottja pedig Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója. Róla korábban az a hír terjedt el, hogy alkut kötött az ügyészséggel, s az ügyben nyújtott szolgálataiért cserébe ellene nem emelnek majd vádat.

Rejtõ hazafelé tart - nincs vádalku
Kovács Bence

Ihász megszólal

Molnár Csaba nem nyomozhat
Móricz Simon A várakozásoknak megfelelően zsúfolásig megtelt újságírókkal és csapatostul bevonultatott "érdeklődő" ügyészekkel, joghallgatókkal a Fővárosi Főügyészség tanácsterme a szerda délutánra meghirdetett sajtótájékoztatóra, ahol az exbróker Kulcsár Attila és társai sok milliárdos sikkasztási ügyében két éve tartó nyomozást követő vádemelésről számolt be Ihász Sándor főügyész és helyettese, Szoboszlai Richárd. Az sem volt meglepő, hogy Ihász - bár a saját maga által beharangozott témák sorában ez csak a második helyen szerepelt - elöljáróban heves kirohanást intézett a "kazettaügy" kapcsán az ügyészséget kritizálók ellen.

Kulcsár Attila Bécsben
Domaniczky Tivadar - Mi az elmúlt hónapokban folyamatosan hallgattunk és dolgoztunk - szögezte le. - Meglepve, s mindinkább felháborodva hallgattuk eközben azokat a szakértőket, avagy magukat szakértőnek valló nyilatkozókat, akiknek a többsége soha nem dolgozott az ügyészségen, sőt, még csak nem is jogász, akik az ügyiratok ismerete nélkül, videofelvételek néhány perces részleteiből fogalmaztak meg rágalmazó, becsületsértő véleményeket az ügyben eljáró ügyészekről, s az ügyészség egészéről.

Ihász leszögezte: az ügyészséget alaptalanul bírálók nem a lényegről beszéltek a nyilvánosság előtt. Nem arról, hogy sikerült feltárni egy szövevényes gazdasági bűnügyet. Egy gazdasági bűntényt, amelyben - s ez most fordult elő először a hazai kriminalisztika történetében - a folyamatosan finomított módszerekkel elsikkasztott milliárdokat a tettesek legálisan működő vállalkozásokba fektették. Nemcsak az elkövetőket sikerült felderíteni, és a szerepüket tisztázni. A nyomozás arra is fényt derített, hogy mely cégeknek mi volt a szerepük a bűnös ügyletekben, s kik álltak a tranzakciókba bevont off-shore cégek mögött. Felderítették az ügy nemzetközi szálait, és több milliárd forintot zároltak a bűncselekményekkel okozott károk megtérítésére.

- Mindezekre tekintettel kijelenthetjük, hogy a nyomozás, és azon belül az ügyészség eljárása törvényes és eredményes volt - szögezte le Ihász Sándor, aki újfent visszautasította azokat a vádakat, amelyek a közkézen forgó "Kulcsár-videó" kapcsán érték az ügyészséget. - Semmi nem indokolja, hogy egy, a hatóságokkal együttműködő gyanúsítottal szemben keménykedjünk - szögezte le.

Szász Károly emlékezetes kórházi sajtótájékoztatója okán a brókerbotrány kirobbanását ma már szinte mindenki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete volt elnökének 2003. június 16-i megveretésével hozza összefüggésbe, de minden idők legnagyobb hazai sikkasztási és pénzmosási ügye valójában 2003. április 26-án kezdődött. Ekkor tett bejelentést a felügyeletnél Fehér Erzsébet, a Pannonplast Rt. vezérigazgatója a Pannonplast-részvények törvénytelen felvásárlása miatt. A felügyeleti vizsgálat végeredményének nyilvánosságra hozatala előtt érte támadás Szász Károlyt. A pénzmosásgyanús ügyben az ORFK akkor megtagadta a nyomozást, ám néhány nappal később az ügyészség - az időközben felmerült új tényekre és körülményekre is tekintettel - nyomozásra utasította a rendőrséget. Július 7-én a K&H Bank Rt. feljelentést tett az ORFK gazdaságvédelmi osztályán sikkasztás és más bűncselekmények gyanújával, amit a bank akkor még szinte kizárólag Kulcsár Attila hátrahagyott önfeljelentésére alapozott. Később a két nyomozás egyesítésével kezdődött meg a köznyelvben brókerügyként, hivatalosan a "Kulcsár Attila és társai elleni" nyomozás, amelyben - 2003. július 7. és október 4. között - harminc sértett tett feljelentést.

Az ügy kulcsfiguráját, Kulcsár Attilát július 17-ére idézték be az ORFK-ra, de ő aznap reggel már Bécsből üzent ügyvédjével a nyomozóknak, hogy mielőtt vallomást tenne, rendeznie kell a gondolatait. Mobiltelefonon és e-mailekben kapcsolatba lépett vele Molnár Csaba alezredes, az ORFK akkori pénzmosás elleni osztályvezetője, s találkozót beszéltek meg a bécsi operaház elé. Arról, hogy ki volt a kezdeményező, és mi volt a találkozó célja, a felek homlokegyenest ellentétesen vélekednek. Molnár szerint ő azért utazott Bécsbe, hogy Kulcsárt az osztrák rendőrök kezére adja, a bróker ellenben azt állítja, ő akarta föladni magát Molnárnak. Bárhogy is történt: Kulcsárt csak hónapokkal elfogása után, 2004 márciusában adta ki Ausztria Magyarországnak.

Röviddel hazaérkezése után Kulcsár kijelentette: nem bízik a rendőrségben, csak az ügyészségen tesz vallomást. A főügyészségen 45 alkalommal, összesen 189 órán át hallgatták ki a brókert, aki - miként Szoboszlai Richárd főügyész-helyettes fogalmazott - önmagára és másokra is terhelő vallomást tett.

- Szeretném nyomatékosan leszögezni: nincs olyan gyanúsított, akit kizárólag Kulcsár vallomása alapján gyanúsítottak volna meg, s ne lett volna más, objektív bizonyíték az illető bűnösségének megállapításához - szögezte le Szoboszlai.

"Akár egy amerikai karriertörténetnek is beillene, ahogy a rovott múltú kőműveslegényből, a pénzügyi jellegű cselekményekért korábban már elítélt Kulcsár Attilából bankigazgató lett a 90-es évek végén Magyarországon, ha... Ha nem kezelt volna társaival együtt 22 milliárd forintot a sajátjaként, és nem okozott volna 8,3 milliárdos kárt" - jegyezte meg Szoboszlai.

Kulcsár az ügyészek szerint két dologhoz értett nagyon: a pénzhez és az emberekhez. Ahogy folyamatosan nőtt az ügyfélköre, úgy haladt felfelé a banki ranglétrán. Ő foglalkozott a kiemelt ügyfélkörrel. Ők azok, akiknek - Szoboszlai szóhasználatával élve - nem kellett soha sorszámot húzniuk, telefonon bármit elintézhettek, s ha kérték, akár éjfélkor is a lakásukra vitte a kért összeget a "taxis Gyuszi" (aki ma az ügy huszonegyedrendű vádlottja). A pénz (az ügyfelek, a brókercég és a bank pénze) és a kapcsolatok tették lehetővé Szoboszlai szerint Kulcsár számára a visszaéléseket. Kulcsár volt az az ember, akit "fel lehetett hívni", és aki mindig, mindenre talált megoldást. A bróker, akiről csak a nyomozás során derült ki, hogy nemhogy brókervizsgája, de még érettségije sem volt, s lényegében a képesítését igazoló bizonyítványok mindegyike hamisítvány, öt év alatt 22 milliárd forintot forgatott meg a banknál úgy, hogy az senkinek sem tűnt fel. Ebben állítólag egy idő után a Rejtő E. Tibor vezérigazgatóhoz főződő személyes jó viszonyán túl szerepet játszott az is, hogy ő a bankban és a brókercégnél is vezető beosztást töltött be, s emiatt mindkét helyen szó és utánajárás nélkül végrehajtották az általa kért tranzakciókat.

Csak a bank károsult?

A főügyészség tájékoztatóján elhangzottak szerint Kerék Csaba ötlete volt, hogy Kulcsár beszélje rá kiemelt ügyfeleit azokra a befektetésekre, amelyekben ő, illetve cégei is érdekeltek voltak. Néhányan vakon elfogadták Kulcsár ajánlatát, mások szabad kezet adtak a brókernek számlájuk felett. Hat cég esetében azonban az ügyészség azt állítja: nem a cégvezetők tudatlanságával, sokkal inkább személyes anyagi érdekeltségeikkel magyarázható, hogy kontroll nélkül hagyták a brókercégnél elhelyezett befektetésüket. A Zöld Újság Rt., a SÉD-Coop 2000 Rt., az Állami Autópálya-kezelő Rt., a Betonút Rt., az ESMA Kft. és a KÖBETA Kőbányai Önkormányzat egyes tisztségviselői a nyomozás megállapításai szerint sikerdíjat kaptak Kulcsártól cégeik befektetései után, azaz a hozam egy része nem a cég, hanem a vezetők magánszámlájára vagy zsebébe került.

Kezdetben döntően a Kerék Csaba érdekeltségébe tartozó cégeken keresztül sikkasztották el és mosták tisztára a gyanútlan - vagy nagyon is tudatos - befektetők pénzét. Ez utóbbiakat azzal hitegették, hogy ha a nagy hozammal kecsegtető üzlet mégse jönne be, a veszteséget nem az ő, hanem a többi befektető számláin írják le, így őket nem érheti kár. Később két offshore cégen és szír pénzváltókon keresztül mosták tisztára az elsikkasztott milliókat.

Az elsikkasztott milliárdokat a Britton-cégcsoporton keresztül ingatlanvásárlása (Újpesti rakpart 1-3, a Britton székháza), cégek (Novoprint Rt., Kartonpack Rt., Pannonplast Rt., és Hungexpo Rt.) felvásárlására, valamint építőipari beruházásokra (Visegrádi Thermál Hotel, nagyváradi Lotus Plaza) költötték.

A nyomozó hatóságok összesen 6,3 milliárd forintot, valamint több cég és magánszemély vagyonát zárolták. A zárolt összeg összességében megközelíti az öt évig tartó sikkasztás által okozott kár nagyságát. Ha a zárolt összegek nem fedeznék a Kulcsár által okozott kárt, a banknak és brókercégének kell helytállnia alkalmazottjuk "pénzezéséért", azaz végső soron az ügyben egyetlen igazi károsult lesz: a bank. Információink szerint a pénzintézet a büntetőeljárástól függetlenül belső vizsgálatot és magánnyomozást folytat, tisztázandó, hogy Kulcsár bőkezűségének "köszönhetően" mely ügyfeleik jutottak lényegesen nagyobb hozamhoz, mint amennyi megillette volna őket. A bróker ugyanis mindig bőkezűen kifizette kiemelt ügyfeleit, ezért is hittek benne azok, akik amúgy tényleg nem tudtak a bűnös tranzakcióiról.

Nincs még vége...

A vádemelés ellenére a brókerügynek még koránt sincs vége. Sőt, az igazán pikáns részek, a politikusokat és további közszereplőket érintő eljárások állítólag csak a következő hetekben, hónapokban bontakoznak ki. Jelenleg a brókerügy "mellékszálaiként" a Nemzeti Nyomozóirodán további nyolc, a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban négy, a BRFK I. kerületi kapitányságán két eljárás van folyamatban pénzmosás, vesztegetés és okirat-hamisítás miatt.

A sajtótájékoztató számtalan kérdést vetett fel - s még többet hagyott nyitva. Miután azonban a Fővárosi Főügyészség vezetői elmondták mondandójukat, megköszönték az érdeklődést, korrekt, pártatlan tájékoztatást kértek, felálltak és távoztak. A vádirat kivonata ígéretük szerint néhány napon belül az ügyészség honlapján olvasható lesz, addig pedig mindenki találja ki, hogy az ügy huszonegy vádlottja közül kit és milyen bűncselekménnyel vádol az ügyészség.

A brókerügy nyomozásának az a része zárult le, amely Kulcsár Attila általában vett tevékenységéhez kapcsolódik, mondta a legfőbb ügyész a ma megjelenő Heti Válasznak adott interjújában. Polt Péter azt ígéri: az ügyészség a K and H-ügy eddig kibontatlan szálain is szisztematikusan végig fog menni.

Kulcsár Attila szerint teljes egészében megtérült az általa okozott kár. A bróker lapunknak azt mondta: amíg nem olvasta a vádiratot, nem kíván részletekbe menően nyilatkozni róla. A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján azonban úgy látja, a hatóságok által zárolt 6,3 milliárd forint, valamint a cégek és magánszemélyek vagyona együttesen eléri, sőt, talán meg is haladja a vádiratban megjelölt 8,3 milliárdos kárértéket. Azaz, már most kijelenthető, hogy nem történt károkozás. Kulcsár hozzátette: reméli, a bíróság beazonosítja a sikkasztássorozat valódi haszonélvezőit.

1. Kulcsár Attila, a K&H önkormányzati és EU-projektek igazgatóság vezetője, a K&H Equities portfóliókezelő üzletágvezetője.

2. Kerék Csaba, a Britton cégcsoport és több más társaság tulajdonosa, illetve vezető tisztségviselője.

3. Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója.

4. Mészáros János, a Britton cégcsoport és több más társaság tulajdonosa, illetve vezető tisztségviselője.

5. E. A. Hasan, az El-Zor Kft. ügyvezető igazgatója, pénzváltó.

6. D. Gábor, a Montrade Ltd. és a Balmoral Group LLC munkatársa.

7. Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. vezérigazgatója.

8. Kelemen László Béla, ügyvéd.

9. Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. társtulajdonosa és gazdasági vezérigazgató-helyettese.

10. Forró Tamás, a Zöld Újság Rt. elnök-vezérigazgatója.

11. V.-né V. Julianna, az ESMA Kft. gazdasági igazgatója.

12. O. Ágnes, a SÉD-Coop 2000 Rt. főkönyvelője.

13. V. János, a Kőbányai Önkormányzat képviselő-testületének és a KÖBETA Rt. igazgatósági tagja.

14. Cs. László, a K&H Equities vezérigazgatója.

15. T. Róbert, a K&H Equities Rt. vezető üzletkötője.

16. Dr. V. Szabolcs, ügyvéd.

17. P. Hajnalka, Privát-banki ügyintéző.

18. B. Katalin, személyi asszisztens.

19. Nagy Károly, az Autó Danubia Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője.

20. B. Péter, vállalkozó.

21. Sz. Gyula, személyfuvarozó.