Lehetséges, hogy a bíróságok munkáját ma már egyre kevésbé érdemes az eljárások időtartamával mérni, mert bizonyos ügyekben az érintettek mind nyilvánvalóbban időhúzásra játszanak - és nem is mindig sikertelenül. A statisztikai adatok legalábbis ezt mutatják, mert a Fővárosi Bíróságon a hátralék évről évre csökken ugyan, ám az egy éven túl húzódó perek aránya tavaly óta már nem változott számottevően. Azokban az esetekben tehát, amikor a felek készek az együttműködésre - állítja Gatter László elnök -, gyorsabban döntés születik, ám ha érdekeiket inkább az eljárás akadályozása szolgálja, a bíró szinte tehetetlen.

Ráadásul időnként a bíróság ellen "dolgozik" a jogalkotó is: 2003-tól a Fővárosi Bíróságnak kell döntenie az ötmilliósnál nagyobb polgári peres követelésekről - korábban tízmillió forintig a kerületek jártak el -, és hasonló a helyzet a személyiségi jogi pereknél is. Ezek hatása máig érzékelhető, mert a hatásköri változások csaknem egybeestek a Fővárosi Ítélőtábla felállításával, amikor harmincnál többen a táblára távoztak, és ez a budapesti bírák több mint tíz százalékát érintő mozgást generált. A megüresedő helyeket betölteni, illetve az ügyforgalomnak megfelelő átcsoportosításokat végrehajtani pedig csak pályázati úton lehetett. Az elnök egyébként a státusokat is csak korlátozottan mozgathatja: kizárólag betöltetlen álláshelyet adhat át a kerületektől a fővárosnak. Így egy-egy nagyobb szervezési intézkedés igen hosszú ideig elhúzódhat.

Részben ezzel magyarázható, hogy az első fokon a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozó polgári peres ügyekben - ezek a viszonylag nagyobb értékről szóló, illetve többnyire bonyolultabb esetek - máig nő a hátralék. Gatter ezért az ősszel további intézkedésekre készül. Arra azonban egyetlen bírónak sem lehet befolyása, ha a felek eleve vesztésre ítélt ügyekben is késhegyig menő vitát folytatnak, és nem hajlandók semmiféle észszerű kompromisszumra - hangsúlyozta.

Az elnök a büntetőügyek gyorsítására még kevesebb lehetőséget lát, mert egyértelmű: az eljárások elhúzódásában a vádlottak meghatározó szerepet játszanak. A sokszereplős perekben szinte esély sincs arra, hogy a szabadlábon levő elkövetők mindegyike megjelenjék, de ha mégis, egyre újabb indítványokkal állnak elő, az ítélethirdetés közeledtével meg sokan ügyvédet cserélnek, mert ezzel ugyancsak további értékes hónapokat nyerhetnek. Az eltelt időt pedig a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként kell értékelni, miközben a bíró gyakran azt sem tudja elérni, hogy a vádlottat előállítsák. Így nem meglepő, hogy az esetek több mint harmadában a döntéshez egy év sem elég, de minden tizedik pert három évnél hosszabb ideig sikerül elhúzni.

Részben más okból, de a gazdasági ügyek csaknem ugyanilyen hosszadalmasak. Gatter úgy véli, az időszerűség javítása - vagyis az eljárások gyorsítása - érdekében néhány jogszabály módosítására lenne szükség. Szerinte érdemes lehet például szigorúbb határidőket szabni, esetleg korlátozni az eredeti keresetben szereplő követelések módosításának lehetőségét, mert a felek az újabb igények megfogalmazásában is rendkívül találékonyak. Gatter emellett elképzelhetőnek tartja, hogy kötelező ügyvédi részvételt írjanak elő, amit a gyakran rendkívül magas perérték különben is indokolna.

A fővárosban az idei esztendő első hat hónapjában a tavalyinál öt százalékkal több, csaknem hatvanezer peres ügy indult, s ha a tendencia nem változik, a növekedés 2003-hoz viszonyítva ebben az évben meghaladhatja a tíz százalékot is - tájékoztatott az elnök. Az ítéletek száma ugyanakkor egy év alatt nyolc százalékkal emelkedett, 2003-hoz képest pedig akár ötödével több ügyet fejezhetnek majd be az idén. Ennek eredményeként ma már jóval kevesebb per van folyamatban, így az elnök meggyőződéssel állítja: aki valóban az igazát keresi, bízhat abban, hogy ügyében gyorsan, akár néhány hónap alatt ítélet születik.

Gatter László