A világon elsőként sikerült őssejtek segítségével egy tiszta idegsejtköteget előállítaniuk skót tudósoknak. A hangsúly a tisztaságon van: idegsejteket már korábban is létrehoztak ezzel a módszerrel, ám az így létrejött sejt a szenynyezettség miatt orvosi célokra nem volt használható. A BBC híre szerint az University of Edinburgh kutatói most egy olyan eljárás kifejlesztésének a küszöbéig jutottak, amellyel akár Alzheimer- vagy Parkinson-kóros betegek hibás sejtjeinek a "kicserélésére" is mód nyílik.

Az őssejtterápiák mindegyike azon alapul, hogy az őssejtek programozhatók, azaz mesterséges beavatkozásokkal különféle sejt- és szövettípusok hozhatók létre belőlük. A mostani eredmény különlegességét az adja, hogy a programozás révén elsőként sikerült humán őssejtekből olyan sejtnyalábokat kialakítani, amelyek az agyat és a központi idegrendszert felépítik. Ez két utat is megnyit a további kutatások, illetve a gyógyítás előtt: egyrészt laboratóriumi körülmények között is létre lehet hozni a legsúlyosabb idegrendszeri betegségeket hordozó idegsejteket (ami a különféle terápiák tesztelésében jelent új távlatokat), másrészt lehetségessé válik a károsodott, sorvadt idegpályák regenerációja is. A mostani kilátások szerint az első tesztekre - és ezzel a hatékony Alzheimer- és Parkinson-gyógyszerek kutatásának felgyorsulására - 2-3 éven belül kerülhet sor, a transzplantációs beavatkozásokra 5-10 éven belül nyílhat lehetőség.

A másik, szintén nagy feltűnést keltő eredmény Amerikában dolgozó orosz biológusok nevéhez fűződik. A kutatóknak sikerült meggyógyítaniuk dopaminhiányos kísérleti egereket az ecstasy fantázianéven elhíresült amfetamin-származékok alkalmazásával, s ennek nyomán akár gyors áttörés is bekövetkezhet a Parkinson-kóros betegek gyógyításában. A kutatásban részt vevők siettek leszögezni - mielőtt még az ecstasypiac indokolatlanul megélénkülne -, hogy nem a kábítószerként ismert pirulák, hanem az azoktól jelentősen különböző, utcai forgalomban nem kapható gyógyszerek állnak az eredmények mögött. A felfedezés az észak-karolinai Duke egyetemen, a Mark Kheron laboratóriumban született. A kutatók dopamin (agyi ingerületátvivő anyag) szintézisére képtelen egereket tenyésztettek ki, amelyek a dopamin-hiánnyal összefüggő Parkinson-kór tüneteit mutatták. A betegséget a mozgást stimuláló amfetaminszármazékokkal igyekeztek kezelni, és a leghatékonyabbnak egy ecstasyrokon vegyület bizonyult. A drog hatására ugyan nem jelent meg dopamin az egerek agyában, ám az amfetamin - a dopaminrendszert megkerülve - ugyanazt az eredményt érte el a kór visszaszorításában, jelentősebb mellékhatás, függőség kialakulása nélkül.