A heveny szívinfarktust többnyire a szívizomzatot ellátó, úgynevezett koszorúerek rögösödése (trombózisa) okozza. Ennek következtében a vérellátás nélkül maradó szívizomrész elhal. A szívizom vérellátási zavarán lehet segíteni gyógyszeresen, értágítókkal, továbbá katéteres tágítással vagy műtéttel. Az operáció során megtörténhet az elzáródott koszorúsér áthidalása, ez a bypass műtét.

A katéteres eljárást a gyógyszeres kezelés és a műtét "köztes" terápiájának tekintik: a legtöbb esetben fémhálót helyeznek be a ballonnal kitágított érbe, amely a későbbi összeszűkülést megakadályozza. A beavatkozás a műtétnél jóval kisebb terhelést jelent a beteg számára. Ahol ma a legjobban elérhetőek a laborok, lényegesen nagyobb az infarktus túlélésének az esélye: így például a fővárosban ma már csak három-öt százalék körüli az infarktus okozta kórházi halálozás, míg az országos arány húsz százalék.

Magyarországon évente 60-70 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben, ami éppen az EU-átlag háromszorosa. Évente körülbelül 25-30 ezer ember kap szívrohamot, csaknem harmaduk meghal, mielőtt kórházba kerülne. Ma csupán az infarktusos betegek 10-15 százaléka jut el az ország 11 szívkatéteres centrumának valamelyikébe. Akit az infarktus után körülbelül négy-hat órán belül beszállítanak egy hemodinamikai laborba, becslések szerint 30-40 százakkal több az esélye az életben maradásra.

Tavaly több mint 15 ezer infarktusos beteget kezeltek a kórházakban, 11600 esetben viszont nem kapott a beteg speciális ellátást. A katéteres beavatkozások harmada már lényegében "tűzoltás", azaz nem tervezett beavatkozás. Jóllehet mind az életveszélyben szakemberhez kerülőknél, mind azoknál, akik el sem jutnak a hatékony segítségig, a tragédia megelőzhető. A szakemberek szerint a veszély már akár öt évvel korábban is észlelhető. Egy sor tény figyelmeztet a veszélyre: ha a családban van vagy volt szívprobléma, ha valaki cukorbeteg, magas a vérzsírszintje, a vérnyomása. A szokatlan mellkasszorítás, szívdobogás már azt jelzi, hogy a vizsgálat legalábbis szükséges. Azt egyébként, hogy milyen arányban szűrik ki, illetve mennyire nem a szívbetegeket, jól mutatja a várakozási idő: míg fejlett nyugat-európai országokban hónapokat is várni kell a beavatkozásokra, itthon egyes laborokban átlagosan két-három héten belül megkapja a stentet az, akinek szükséges.

A legújabb külföldi eredmények ismét bizonyították: a tervezett, tudatos programok a leghatásosabbak. A morbiditást és mortalitást kormányzati beavatkozással először a mindig példaként emlegetett finn Észak-Karélia programban sikerült néhány év alatt jelentősen csökkenteni. A mintát Lengyelország követte, ahol a koszorúér-betegség okozta halálozást tizenkét év alatt a 45-64 éves korosztályban a férfiak között 38, a nők körében pedig 42 százalékkal csökkentették. Az eredményt a szerzők nem elsősorban egészségügyi, hanem a gazdasági beavatkozások, változások javára írják. Így sikerült ugyanis a táplálkozási szokásokon változtatni, illetve visszaszorítani a dohányzást. A kardiológusok szerint a lengyel példa Magyarországon könnyen adaptálható.