Összesen 18 külföldi ország és 12 oroszországi régió több mint 600 képviselőjét várják Joskar-Olába. Magyarországról 31 szakember, többek között Szíj Enikő, az ELTE finnugor tanszékének docense és Domokos Péter tanszékvezető, Csúcs Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem finnugor nyelvészeti tanszékének vezetője, Pusztay János, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola uralisztikai tanszékének vezetője, valamint Bakró-Nagy Marianne, a Szegedi Tudományegyetem finnugor nyelvtudományi tanszékének vezetője vesz részt a tanácskozáson. Az első, 1960-ban Budapesten rendezett kongresszus azért volt fontos, mert előtte nemigen adódott lehetőség arra, hogy valamely - akár tudósokból álló - szovjet delegációban kis népek, nyelvrokonaink képviselői is érdemi szerepet kapjanak. Kiváltképpen ha - mint akkor Magyarországon - egy tanácskozáson nyugati országok tudósai is részt vesznek.

Az idei kongresszus bizonyos tekintetben visszaidézi a múltat. Annyiban, hogy nyelvrokonaink helyzete Oroszországban ismét megnehezült, többségük lélekszáma - nem utolsósorban a lakóhelyükön erősödő orosz jelenlét következtében - erősen csökken, némelyik nyelv pedig már a kihalás határára jutott.

Az ötesztendőnként rendezett kongresszusok fő törekvése, hogy erősítse nyelvrokonaink népművészeti, hagyományokat megőrző, köznapi életbeli és nyelvi "tartását", illetve hogy szélesebb körben is felhívja a figyelmet a pusztulási folyamatok következményeire.