Tudomásunk szerint a tárca közigazgatási államtitkára, Benedek András másfél héttel ezelőtti tájékoztatóján a társaságok képviselőinek bejelentette: elképzelhető, hogy a minisztérium nem utalja majd át az intézmények utolsó negyedéves, a költségvetésben meghatározott működési költségét ebben az évben. Az államtitkár lapunknak azt mondta: arról van szó, hogy a társaságok később kapják meg a pénzüket, várhatóan csak jövőre. Erre a lépésre a költségvetési törvény és a Pénzügyminisztérium előterjesztése miatt kényszerülhet a tárca: az államháztartás hiánya miatt - mint minden minisztériumnak - a NKÖM-nek is maradványt kell képeznie. Hogy pontosan mennyit, azt egyelőre nem tudni - közölte Benedek András. A július elején tovább szigorított költségvetési előírások szerint a tárcáknak ugyanakkora tartalékkal (maradvánnyal) kell rendelkezniük az év végén, mint amennyit tavalyról áthoztak. Ez a rendelkezés hivatott meggátolni, hogy a tárcák a tartalékok felhasználásával bújjanak ki az egyébként is feszes költségvetési keretek közül.

Az, ha a NKÖM nem utalja át a tulajdonában lévő társaságoknak járó támogatás utolsó részletét, miközben az érintett cégek banki hitelből fedezik a maguk kiadásait, annyit jelent: a tárca formálisan eleget tesz a tartalék-képzési kötelezettségnek, miközben valójában társaságai az eredeti tervek szerint költenek.

Az államtitkár arra kérte a tárca tulajdonában lévő gazdasági társaságok képviselőit, vizsgálják meg, milyen módon tudják kifizetéseiket átütemezni. Nem cáfolta, hogy a tájékoztatón elhangzott: akinek az esetlegesen hiányzó összeg likviditási gondot okoz, vegyen fel banki kölcsönt. Lapunk kérdésére, hogy ki állja majd a hitel kamatait, Benedek András azt válaszolta: igyekeznek a jövő évi támogatásokban kompenzálni a hitelre szoruló társaságokat.

Nem ez az első eset, hogy a kulturális minisztérium égisze alá tartozó társaságok később kapják meg állami dotációjukat. Török Jolán, a Nemzeti Táncszínházat működtető kht. vezetője azt mondta, januárban kapták meg a tavalyi esztendő utolsó hónapjaira esedékes támogatásukat. Ezért a 2004. év végi teljesítések egy részét az utalást követően fizették ki partnereiknek. Ez jobb megoldás, mint piaci kamatozású hitelt felvenni.

2004-ben csaknem 80 milliárd, ebben az évben 107 milliárd forintból gazdálkodhat a NKÖM. Tavaly nagyjából 13,5 milliárd forintot "spórolt" a tárca, pontosabban szólva ezt az összeget csak ez év első felében utalta intézményeinek. A kulturális minisztériumhoz tartozó közhasznú, korlátolt felelősségű és részvénytársaságok legtöbbje egy-egy intézményt működtet. Jelenleg 15 kht.-nak száz százalékban tulajdonosa, hétnek társtulajdonosa a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Közhasznú társaságként üzemel a Budapesti Kamaraszínház, az Ernst Múzeum, a Játékszín, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum, a Könyvtárellátó, a Magyar Cirkusz és Varieté, a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ, a Nemzeti Filmszínház, a Nemzeti Táncszínház, a Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi Kht. A minisztérium közhasznú társaságai között vannak rendezvényszervező kht.-k, ilyen a Hungarofest vagy az országon belüli működési terület szerint megosztott három filharmóniai társaság. Az idén megnyílt Művészetek Palotáját Kft. működteti, a Nemzeti Színház pedig részvénytársaságként üzemel. 2004-ben e társaságokra megközelítőleg hétmilliárd forintot fordított a tárca, az idén 6,5 milliárd forintot költ.

Van olyan kht., amelyik a tavalyinál kevesebb állami támogatásból működik. Az Ernst Múzeumot és a Dorottya Galériát működtető kht. vezetője, Keserü Katalin azt mondja, a központi támogatásuk mértéke ebben az évben 60 százalék, és 27 millió forinttal kevesebb, mint tavaly. Ezért az idén öt munkatársat bocsátottak el, vagy maguk mentek el a bizonytalan helyzet miatt. Ha az utolsó negyedévben esedékes, csaknem 18 millió forintot nem kapja meg az intézmény, nagy bajba kerülnek, hiszen őszszel három nemzetközi projekt valósulna meg.

Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínházat működtető kht. vezetője lapunktól értesült, hogy előfordulhat, októberi, novemberi és decemberi állami támogatásukat nem biztos, hogy időben megkapja a színház. Értetlenül áll a helyzet előtt, hiszen az elmúlt 15 évben két átvilágításon is átesett az intézmény. A vizsgálatok kimutatták: a három játszóhellyel rendelkező, évi hatszáz előadást tartó intézmény alulfinanszírozott. A munkatársak két éve nem kaptak fizetésemelést, sőt az anyagiak miatt több kollégától is meg kellett válni. A kht.-nak egyébként az állami támogatáson kívül minimális szponzori bevétele van, pályázatokon is szereznek pénzt, valamint költségvetésének 20-25 százaléka a jegybevételből származik.

Demeter Istvánné, a Magyar Cirkusz és Varieté Kht. (Maciva) gazdasági vezetője azt mondja, most számolják, hogy szükségük lehet-e banki kölcsönre, ha a tárca az esedékes csaknem 50 millió forintot nem utalja időben. A meghirdetett programokat lehetetlen lemondani. A Maciva éves költségvetésének 60 százalékát saját bevételei teszik ki, az állami támogatás aránya 40 százalék.

Nem gazdálkodik kevesebb pénzből a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht., mint tavaly - tájékoztatott Sudár Zoltán, a kht. gazdasági vezetője. Hozzátette: ha ez év utolsó negyedévi támogatásukat nem kapják meg, az elmúlt hét-nyolc évben felhalmozott tartalékaikból működtetni tudják az intézményt. Még akkor is, ha a kht. éves büdzséjének 95 százalékát az állami dotáció, 150-160 millió forint képezi. Saját bevételre egyebek közt CD-k értékesítéséből, digitalizálási munkákból tesznek szert.