Bársony szerint szakmai tanácskozásról van szó, ahol meghívott nemzetközi jogi szakértőkkel együtt áttekintik, hogy annak az elkötelezettségnek, amit a kormány tanúsít a határon túli kisebbségekkel való kapcsolatok erősítése iránt, milyen megvalósítási lehetőségei vannak az EU-ban. Bársony András hozzátette: mi még a döntések előtt konzultálunk a nemzetközi szervezetek képviselőivel, és nem utólag küzdünk egy rossz szabályozás megvédéséért, mint tette annak idején az Orbán-kormány a státustörvény esetében.

Avarkeszi Dezső letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott szerint még nincs kialakult kormányzati álláspont azzal kapcsolatban, hogy egy uniós tagország valamely harmadik állam polgárának biztosíthat-e korlátozott tartalmú állampolgárságot. Egyelőre csupán annyi bizonyos, hogy a népszavazási kérdésként szereplő kettős állampolgárság - ami gyakorlatilag teljes jogú magyar állampolgárságot is jelentett volna - fel sem vetődik. Ez utóbbi feltétele változatlanul a magyarországi letelepedés, és e tekintetben a kormánymegbízott szerint semmilyen változás nem várható. Megvitatják azt is, hogy a határon túliaknak adható-e olyan okmány, amely az Európai Unión belüli utazásra jogosít. Ám ehhez legalább két feltételnek kell teljesülnie: a szomszédos államok belegyezése mellett szükség van az unió hozzájárulására is, mert e nélkül az útlevél csak használhatatlan papír lenne. Avarkeszi tájékoztatása szerint miután kifejezetten szakmai megbeszélésről lesz szó, valóban nem hívták meg sem a határon túli magyar szervezeteket, sem a pártokat, de az előkészítő munkálatok jelenlegi szakaszában ez a kormánymegbízott szerint nem is indokolt.