Ezermilliárdot kockáztat a kormány
Folyamatosan nő azoknak a cégeknek a száma, amelyek megfellebbezik az önkormányzatok iparűzési adófizetésre vonatkozó határozatait. Az Auchan Magyarország Kft. közölte először, hogy tudatta a Főpolgármesteri Hivatallal, visszakéri az ötszázmillió forintra tehető befizetett iparűzési adót (ipa), ha az Európai Bíróság jogszerűtlennek ítéli a magyar adónemet. Két nappal ezelőtt az OTP Bank vonta kétségbe az ipa jogszerűségét, s egyes közigazgatási hivataloknál visszatérítési eljárást kezdeményezett.
Szombathelyen 2817 vállalkozásnak kellene iparűzési adót fizetnie. Közülük hat kifogást emelt a szeptemberben és a jövő márciusban esedékes adót előíró határozat ellen. Arra hivatkoztak, hogy az uniós tagság okán nem terheli őket ez a kötelezettség - közölte tudósítónkkal Kovács Éva, a vasi megyeszékhely polgármesteri hivatalának adóosztály-vezetője. A fellebbezők azt kérik, az adóhatóság visszamenőlegesen ismerje el túlfizetésként a csatlakozástól befizetett összegeket. Kovács Éva megjegyezte: a pénz visszafizetésére viszont nem utaltak beadványaikban a cégek. Az adóosztály elutasítási javaslattal a Vas Megyei Közigazgatási Hivatalhoz terjesztette a kifogásokat. Ha szeptember 15-éig nem születik jogerős döntés, a város tervezett adóbevételéből 62 millió forint esik ki az idén. Ha az ügyek bíróság elé kerülnek, az adóhatározatok végrehajtását felfüggesztik, s emiatt akár százmillió is hiányozhat Szombathely kasszájából.
A szekszárdi polgármesteri hivataltól három multicég követeli vissza a már befizetett iparűzési adóját - tudtuk meg Merkl Károlytól, a hivatal adóosztályának munkatárástól. Az ügyeket a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal bírálja el. A kecskeméti cégek egy része is szabotálja az iparűzési adó fizetését. Bartosné dr. Bátor Mária, a kecskeméti önkormányzat adóügyi osztályvezetője elmondta, a nagy helyi vállalkozások zöme megfellebbezte a számára ez évre megállapított iparűzési adót. Hozzátette: a cégek nagy része ennek ellenére befizette a pénzt. A Világgazdaság értesülése szerint a fővárosban 79 cég jelezte, hogy nem kíván iparűzési adót fizetni, mivel az nem felel meg az uniós előírásoknak.
Szakértők szerint a közigazgatási hivatalok elutasító határozata aligha kétséges, mivel az iparűzési adó megfelel a jelenleg hatályos honi törvényeknek. Ezt nyomatékosította a pénzügyminiszter jó egy hete az önkormányzatoknak elküldött tájékoztatójában is, amelyben a hatályos magyar adójogszabályok szerinti eljárásra hívja fel a figyelmet. Ha a megyei közigazgatási hivatalok elutasítják a cégek fellebbezését, először a magyar bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. Az eljárás során kérhetik a bírót, hogy az Európai Bíróságnál (EB) kezdeményezzen eljárást.
Adózási szakértők szerint az ipa jelenlegi rendszere nagy valószínűséggel nem állja ki a próbát az EB előtt. Ezt a véleményt osztja Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi főigazgatóságának vezetője is, aki szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a helyi iparűzési adó ellentétes az uniós előírásokkal. A vonatkozó 6-os irányelv kimondja: a tagállamokban csak egy forgalmi típusú adót lehet kivetni, ez pedig Magyarországon az áfa. Az iparűzési adót is az árbevétel alapján kell fizetni, ezért forgalmi típusú adónak minősül.
A magyar adónem megítélését jelentősen befolyásolhatja, hogyan dönt az EB az Olaszországban alkalmazott hasonló adó ügyében. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a bíróság a vitatott adónem megszüntetésére kötelezi majd az olaszokat - mondta lapunknak Kovács László. Ez a magyar iparűzési adóra vonatkozó döntésben iránymutató lehet. Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere szerint ebben az esetben Magyarország is nagy valószínűséggel elmarasztaló ítéletre számíthat.
Kérdés, hogy negatív döntés esetén mikori hatállyal marasztalja el az olasz államot a bíróság. Olaszország 1998 óta alkalmaz a magyarországihoz hasonló adót, amelynek alapja ugyanúgy a vállalkozások nettó árbevétele, különbség viszont egyebek között, hogy az értékcsökkenést le lehet vonni az adó alapjából, míg Magyarországon erre nincs lehetőség. Az olasz államnak százhúszmilliárd eurót (azaz harmincezer (!) milliárd) forintot kellene a vállalkozásoknak kifizetnie, ha a bíróság visszamenőleges hatállyal hét évre marasztalná el. Szakértők szerint a tetemes összeg miatt időkorlátot szab majd meg a bíróság. Elképzelhető az is, hogy csak az adónem megszüntetését rendeli el, s nem kapják vissza pénzüket a vállalkozások. Az Olaszországra vonatkozó döntés a visszamenőlegesség kérdésében is iránymutató lehet az ipa megítélésekor. De egyáltalán nem jelenti azt, hogy automatikusan át lehetne ültetni a magyar adónemre. Az sem kizárt, hogy az EB az ipa megítélésekor a korábbi osztrák ügyben hozott ítéletet tekinti majd mérvadónak. Az akkori határozat a kihirdetés napjától szüntette meg az adónemet. Azoknak a cégeknek viszont, amelyek a döntést megelőzően jogi úton kifogásolták a fizetési kötelezettséget, visszamenőlegesen megítélte az átutalt összeget.
Az önkormányzatok költségvetését több mint ezermilliárd forinttal rövidítené meg, ha az Európai Bíróság a magyarországi iparűzési adót a csatlakozásig visszamenőlegesen ítélné az uniós normákkal ellentétesnek. A magyar kormánynak már a jövő évtől meg kellene változtatnia a helyi iparűzési adó rendszerét, s nem volna szabad kockáztatni, hogy esetleg az elkövetkezendő két évben tervezett 740 milliárd forint körüli összeget is vissza kelljen fizetni a vállalkozásoknak - hangsúlyozza Oszkó Péter. A szakértő arra figyelmeztet, hogy a magyar cégek jelentős kockázatot vállalnak azzal, ha nem fizetik meg az iparűzési adót, vagy visszaigénylik korábban átutalt pénzüket. Ezekben az esetekben ugyanis az összeg ötven százalékáig terjedő adóbírsággal kell számolniuk. S az csak akkor térülne meg, ha a bírósági döntés visszamenőleges hatályú lenne.
Ma még meglehetősen zavarosak az iparűzési adó megszüntetésére vonatkozó kormányzati elképzelések. El is törölnék, meg nem is. A jelenlegi tervek szerint jövőre csak annyi változna, hogy az ipa összegét teljes egészében le lehetne vonni a társasági adó alapjából. Némi könnyítést jelentene még, hogy a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó bevétel után nem kellene az adót megfizetni. Nagyobb változást csak 2008-tól tervez a kormány. A mai két százalékos maximális mértékből egy százalékot más helyi, csak a vállalkozásokat érintő adókból szednének be az önkormányzatok. Választhatnának az ingatlan-, a nyereség, vagy a személyi jövedelemadó alapú adóztatás között, sőt ökoadóval is kiválthatnák az iparűzési adót. A másik egy százalékot a költségvetéstől kapnák meg.