Befejezetlen artmoziprogram
Az idén 16 vidéki és 4 fővárosi artmozi között osztotta el a fejlesztési pénzeket egy négytagú szakbizottság javaslata alapján a kulturális miniszter. A legnagyobb összeget, 24 millió forintot a szombathelyi Savaria kapta. Jelentős összeggel támogatták a szolnoki Tisza, a szentendrei P'Art, a pécsi Uránia, a győri Hrabal, a szegedi Belvárosi Art mozi felújítását is. Budapesten a Művész mozi kapta a legtöbbet, 12,5 millió forintot, amelyből két nagyterem székeit cserélik ki, és új vásznat is fölszerelnek. Támogatásban részesült a Vörösmarty, a Színdbád és az Örökmozgó is.
A hároméves artmoziprogramot évi 500 milliós támogatással még a Medgyessy-kormány hirdette meg. A cél az volt, hogy a nagyobb városokban mindenütt a piacot bekebelező kereskedelmi multiplexek ellensúlyozásaképpen korszerű vetítőhelyeket hozzanak létre a művészi értékű, elsősorban magyar és európai alkotások rendszeres bemutatására. Az első évben, 2003-ban folyósították is a teljes támogatási öszszeget, 2004-ben azonban már csak Hiller István miniszter "ügyeskedése" folytán oszthattak szét 175 milliót. Zachar Balázs, a szaktárca audiovizuális főosztályának vezetője tegnap bejelentette, a minisztérium az idei 200 milliós összeggel folytatná jövőre is a fejlesztést, mindaddig, amíg el nem érik a tervezett 1,5 milliárdot. Hozzátette, nem is baj, hogy így "elaprózódik" a pénz, mert több mozi csak szakaszosan, évről évre tud fejleszteni. A támogatás elnyeréséhez ugyanis 25 százalékos önkormányzati önrészt kell fölmutatni, és ez sok településen gondot okoz.
Az artmoziprogram adataiból megállapítható, hogy az elmúlt három évben összesen 54 vetítőhely korszerűsítésére, felújítására adtak pénzt az állami támogatásból. Ebből tizenkettő budapesti. Sajnos, nem minden megítélt pénzt tudtak elkölteni. Az eddigi legnagyobb összeget, ötvenmilliót még 2003-ban a pesti Toldi mozira adták, amelyet akkor a Pesti Est-csoport bérletben üzemeltetett. A tulajdonos Budapest Film vezérigazgatójától, Port Ferenctől megtudtuk, a bérlő időközben - leépítve veszteséges tevékenységeit - megvált a Tolditól anélkül, hogy felhasználta volna a pénzt. A mozi üzemeltetését a fővárosban négy másik artmozit működtető Budapest Film vette át, a támogatást azonban vissza kellett utalniuk, mert az összeg megítélése óta egy év már eredménytelenül telt el, és a pénzügyminiszter "einstandolt" - írásos kérelemre sem adott fölmentést. Port Ferenc megjegyezte, a teljes korszerűsítés 120 milliót tesz ki, ehhez 70 milliós saját erővel a Budapest Film járult volna hozzá. Így azonban egyelőre várni kell a Toldi megújulására, a mozit a jelenlegi formájában üzemeltetik tovább.
A vezérigazgató, aki az Artmozi Egyesület elnöke is, érdeklődésünkre elmondta, markáns alternatív mozikínálat jön létre az artprogram segítségével, és nagy bajnak tartaná, ha az eredetileg erre szánt pénz egészét az állam nem folyósítaná. Kozma Károly, a támogatási pályázatokat elbíráló minisztériumi bizottság elnöke ugyanakkor azt is szóvá tette lapunknak, hogy egyes vidéki artmozik nehezen tudják teljesíteni azt a feltételt, hogy minden nap legalább egy művészfilmet vetítsenek. Néhol a termet más célra is használják, másutt nem jön össze annyi látogató. A szakember indokoltnak tartaná, ha a kiíró minisztérium némiképp enyhítené a feltételeket. Példaként említette a kétezer lakosú Bölcske községet, amelynek pályázatát az idén eleve elutasították, mert a negyven éve üzemelő helyi mozi csak hétvégeken vetít. Port Ferenc viszont úgy véli, akkor érdemes moziként fönntartani egy vetítőhelyet, ha rendszeresen üzemel. Az artmozik pedig csak olyan településen tudnak eredményesen működni, ahol kellő számú közönség gyűlik össze a település és a körzet lakosaiból. A műfaj törzsközönsége főként diákokból, fiatal értelmiségiekből verbuválódik.
Tavaly 13,6 millió látogatója volt a hazai moziknak, legfeljebb 8-10 százalékuk nézett artmoziban filmet. Bár erről pontos adat nincs, a szakemberek szerint a szórakoztató filmszínházak látogatószáma csökken, az artmoziké viszont nő.
