Zengő és más semmi
A Magyar Hírlap szombati számában azt írta, hogy hamarosan új terv készül, amely szerint a Tenkesen vagy a Hármas-hegyen épülne föl a lokátorbázis. A két helyszínnel ugyan eddig is számoltak a katonák, ám azokat jóval kedvezőtlenebbnek ítélték a Zengőnél. Ráadásul, értesüléseink szerint, a közelmúltban jeleztük a NATO-nak, hogy továbbra is a Zengővel számol a honvédség, ám várhatóan a kivitelezés nem fejeződik be a vállalt jövő év végi határidőre. Ennek oka az a kormányzati kommunikációs döntés, hogy a választások előtt már nem foglal állást a kabinet. Ennek nyilvánvalóan választáspolitikai okai is vannak: a szociasliták még élénken emlékeznek az 1998-as, Bős ügyében szervezett tüntetésre, amelynek elemzők szerint volt szerepe a Horn-kabinet bukásában. Most szeretnének elkerülni egy ehhez hasonló környezetvédő megmozdulást.
A zöldek tiltakozó akciója miatt idén tavasszal függesztették fel az építekzést. A közvélemény felé a hosszú huzavonát újabb tervek, vizsgálatok szükségességével indokolják. Úgy tudjuk, hogy ezen a "jegelési" technikán a kormányfő soproni kijelentése - amely egyébként komoly zavarokat okozott kormányzati körökben - sem változtat a jövőben.
A helyszínváltás egyébként már csak azért sem valószínű, mert ez nem csupán valamely "apró módosítást" jelentene a katonai szövetséggel kötött megállapodásban - valójában az egész finanszírozási eljárást kellene újraindítani a NATO-ban. Márpedig ez meglehetősen bizonytalan kimenetelű, hiszen a projekt támogatását újra el kellene fogadtatni valamennyi szövetségi tagországgal. Csakhogy: a hat évvel ezelőtti kedvező döntés óta az ilyen jellegű beruházásokra fordítható keret csökkent, a tagországok száma pedig nőtt. Így kedvezőbb kimenetelű megoldásnak tűnik, hogy késve bár, de mégiscsak a Zengőn épülne föl a stratégiai szempontból fontos radar. Ráadásul van is mire hivatkozni, hiszen a radarokat szállító cég csak kisebb csúszással tudja tartani a szállítási határidőt. A befogadó épület kialakítása így akár késlekedhet is valamennyit.
Ha vagy így, vagy úgy, de elveszítjük a lokátor-korszerűsítésre kapott NATO-támogatást, elbukhat az egész radarprojekt. A honvédség költségvetését ugyanis éppen Gyurcsány Ferenc faragta le százmilliárd forinttal, és a következő években is az előzetesen tervezettnél jóval kevesebb jut a hadseregre. Ebbe a szűkös költségvetésbe - a Gripen vadászgépekre kifizetett törlesztőrészletek mellett - egy több mint húszmilliárdos fejlesztés már semmiképpen nem férne bele. Ebben az esetben a mostani, korszerűtlenebb radarokkal próbálják továbbra is megoldani a légtér ellenőrzését.
Az augusztusban hivatalba lépő új köztársasági elnök, Sólyom László is meglehetősen kényes helyzetbe kerülhet a Zengőre tervezett lokátor kapcsán. Sólyom ugyanis elkötelezett környezetvédő, és már többször is kiállt a zöldek mellett, akik gyakorlatilag élőlánccal akadályozták meg a lokátor építésének megkezdését. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter már jelezte is, hogy hivatalba lépése után olyan anyagokkal ismerteti meg az államfőt, amelyek államtitkot képeznek, s alátámasztják a lokátor tervezett helyszínének létjogosultságát. Más kérdés, hogy éri-e még meglepetés Sólyom Lászlót, miután Gyurcsány Ferenc a már említett soproni látogatásán utalt arra, hogy déli irányból gyakorlatilag védtelenek vagyunk, mert egy felszín közeli próbarepülés során egy repülőgép Pakson is túljutott. Az is igaz, állítják szakemberek, a miniszterelnök nem sértett államtitkot.
