A magyar politikusok ebben látják azt a jogszabályi keretet, amellyel adott esetben kivédhetőek lehetnek a romániai Verespatakra tervezett, ciántechnológiájú bányaberuházás káros következményei.

Hegyi elfogadott javaslatai között szerepelt például, hogy bányászati hulladékot bármilyen víztestbe (folyóba, tóba, tározóba) tilos beengedni, továbbá a bánya tulajdonosának pénzügyi letétet kell képeznie az esetleges szennyezések kezelésére. Olajos felvetésére külön említik, hogy az újonnan csatlakozó országoknak (Románia és Bulgária) már az előcsatlakozási szakaszban figyelembe kell venniük ezt a jogszabályt. Az irányelv tervezete az EP plénuma elé kerül, majd vissza a tagállamok tanácsához.

A bizottság által elfogadott dokumentumba bekerültek a hulladékképződés megelőzésére és biztonságos ártalmatlanítására, a lerakók bezárás utáni ártalmatlanítására, felügyeletére, a környezeti egyensúly helyreállítására vonatkozó indítványok - közölte az MTI. Ugyancsak sikerült elérni, hogy a cégeknek, amelyek ilyen környezetre veszélyes beruházásokba kezdenek, pénzügyi biztosítékot kelljen letenniük, illetve szigorúbb feltételek mellett lehessen csak bányászati engedélyt kiadni.

Hegyi Gyula javaslatára elfogadta a bizottság, hogy veszélyesnek minősülő bányászati hulladékot semmilyen vízbe ne lehessen beleengedni - Olajos Péter pedig azt indítványozta (s ez is bekerült a dokumentumba), hogy az újonnan csatlakozó országoknak, azaz Romániának és Bulgáriának már EU-belépésük előtt, a felkészülési szakaszban figyelembe kell venniük a jogszabályt.

(Népszabadság, MTI)