A honvédség riasztási rendszerével, illetve a kiemelten fontos, védett nukleáris intézmények biztosításával kapcsolatos információk államtitoknak minősülnek. Kolláth György alkotmányjogász lapunk megkeresésére megerősítette, hogy az ország védelmi képességeivel, illetve az annak korlátaival öszszefüggő adatok tartalmukat tekintve az államtitkok körébe tartozhatnak. Kolláth lehetségesnek nevezte, hogy a kormányfői bejelentés tartalma államtitoknak számít, de csak akkor, ha a titokgazda - vagyis a honvédelmi miniszter - azt a vonatkozó szabályoknak megfelelő eljárás során titoknak minősítette. Ezek hiányában a titoksértés nem valósulhat meg.

Kérdésünkre az alkotmányjogász leszögezte: ha valamely dokumentumot a megfelelő követelmények szerint államtitoknak minősítenek, annak tartalmát nem lehet nyilvánosságra hozni, de ha valaki mégis megtenné, a titokgazdát feljelentési kötelezettség terheli. Kolláth ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a próbarepülésről nyilvánosságra hozott információk ügyében a kormányfő akkor is dönthetne a minősítés törléséről, illetve utasítást adhatna annak visszavonására, ha az adatokat szabályos eljárásban államtitoknak nyilvánították volna.

Tegnap feltettük a honvédelmi minisztérium államtitkárának, Iváncsik Imrének a kérdést: a tárca szerint államtitoknak minősül-e a kormányfő bejelentése, és azt egyeztette-e velük, vagy elszólás volt-e. "A paksi csak egy példa volt arra, hogy miért van szükség a hazai légtér biztonságának javítására, illetve a radarrendszer kialakítására. Csak egy apró részlet, a teljes terv, útvonal nem nyilvános, anélkül pedig ez nem minősített adat" - mondta Iváncsik. Ő volt az egyik vendége a kormányszóvivői tájékoztatónak is, ahol elmondta: az ország és Paks is biztonságban van, a magyar légvédelemnél minden rendben, a NATO-központ által elrendelt éles riasztásban hibátlanul végrehajtotta a feladatát (ebből kettő is volt a közelmúltban, ám mindkét berepülés Ausztria felől, és nem déli irányból történt - a szerk.). Ugyanakkor az államtitkár hozzátette: a biztonság soha sem tökéletes, hiszen bizonyos kockázatok kivédésére a hagyományos eszközök és a mindennapok során megszokott védelmi rendszer nem alkalmas. A meglévő radarrendszerben vannak fehér foltok az ország domborzati viszonyai miatt, s ezért is van szükség a radarrendszer látóképességének határozott javítására. Ezt szolgálná Iváncsik szerint a Zengőre tervezett nagy teljesítményű radar. Az államtitkár közölte: Bánkúton, Békéscsabán gond nélkül készül a rendszer, erre a részre is megoldást kell találni. Szerinte Gyurcsány nyilatkozata is bizonyítja: a környezetvédelmi viták után végre biztonságpolitikai egyeztetések is kellenek.

A tesztrepülést Vári Gyula, ex vadászrepülő-pilóta, MSZP-s országgyűlési képviselő végezte. Lapunknak elmondta: a tapasztalatok tanulmányozása után megtették a szükséges lépéseket a légtér biztonságának javítására, de a déli lokátor megépítését nem lehet megkerülni. Részleteket azonban nem említett arra hivatkozva, hogy a légtérvédelemmel kapcsolatos intézkedések államtitoknak minősülnek.