"Radarbiztos" próbarepülés
A miniszterelnök utalt arra, hogy a magyar határ déli irányból rendkívüli módon nyitott. Kitért rá, hogy a kormány próbarepülést végeztetett, amelynek során a déli irányból alacsonyan szálló kisrepülőgép Dunaújvárosig jutott, mire a magyar légierő megtalálta. A radarok a gépet nem tudták követni, "Dunaújváros pedig már Paks után van" - jegyezte meg.
A miniszterelnöki bejelentés - amelyre a Fidesz szakértője, Simicskó István úgy reagált, fennáll a veszélye annak, hogy a NATO-ban az a kép alakul ki a magyar kormányról, hogy döntésképtelen és határozatlan, mert három éve nem tud határozottan állást foglalni az eredetileg a Zengőre tervezett lokátorállomásról - alátámasztja azt, hogy a választásokhoz közeledve a lehető legkisebb az esély arra, hogy a kormány döntést hozzon a zengői radar ügyében. A politikának azt kellene ugyanis eldöntenie, hogy az ország védelmét vagy a környezetvédelmi szempontokat tartja-e fontosabbnak. Pedig ha ebben a ciklusban nem lesz döntés, elveszítjük azt a több mint húszmilliárd forintot, amit a NATO arra a célra adott, hogy a Balkán felé több száz kilométerre benyúlva kiépítse a légtér-ellenőrzési rendszert. A támogatás feltétele ugyanis az, hogy 2006 végéig át kell adni az állomást.
Hogy mennyire védtelen az ország déli irányból, arra jó példa az a teszt, amelyet kormányfelkérésre végzett Vári Gyula volt vadászrepülő, jelenlegi szocialista képviselő. Ő tavasszal egy Cesna típusú gépen a déli határról indulva körberepülte a Zengőt és a Duna mentén Budapestig (tehát Dunaújvároson is túl) jutott úgy, hogy a légtérellenőrzés észre sem vette. Vári ugyanis néhány száz méter magasságban tette meg ezt az utat. Erről a tesztelésről beszélt a miniszterelnök.
A honvédség még a kilencvenes évek közepén kezdett hozzá új radarrendszere megtervezéséhez, hogy kiváltsa a korszerűtlen, sokszor meghibásodó szovjet technológiát. Már a kezdet kezdetén a Mecsekben gondolkodtak az egyik nagy teljesítményű, messze a Balkánra belátó lokátor helyszíneként. Előzetesen négy helyszínt vizsgáltak, de végül - hazai, valamint amerikai és német szakértők számítógépes elemzései alapján is - a Zengő csúcsát találták a legelőnyösebbnek.
Már a kezdet kezdetén sem ment minden simán. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság a Zengőre tervezett létesítmény hatástanulmányát azzal utasította el, hogy a megvalósítás környezet- és műemlékvédelmi szempontból is aggályos. De aztán hosszas jogi csűrés-csavarás után zöld utat kapott a HM. Így a tárca megvette az érintett telkeket. A NATO 1999-ben fogadta el a radarépítési csomagot, benne - két másik helyszín mellett - a Zengő-csúccsal.
A kivitelezési tervekbe akkor csúszott hiba, amikor tavaly tavasszal zöldszervezetek megvédték a kivágásra kijelölt fákat. Vajon az ember biztonsághoz vagy a természethez való joga-e a magasabb rendű? E kérdésről zajlik azóta is a vita. A Civilek a Zengőért Mozgalom szeretné megvédeni a Zengő-hegy érintetlen természeti környezetét. Tudósok tanulmányaira hivatkozva állítják, hogy a hegyen még a lehető legkisebb beavatkozás is jóvátehetetlen károkat okozna. Elismerik ugyanakkor a radarállomás fontosságát, szerintük azonban máshol kellene felépíteni a tornyot. A tárca a természet lehető legteljesebb megóvását hangoztatva finomított a terveken: a radartorony tehát kilátóként is szolgálna, még kerítés sem venné körül.
A politikai akarat itt megbicsaklott. Zengő-ügyben volt már hangzatos bejelentése Medgyessy Péternek, és Gyurcsány Ferenc is azzal állt ki az idén februárban: a kormány úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett radarállomás az engedélyezett módon nem épülhet meg, más helyszínen viszont jóval többe kerül majd. Ezért új tervet, új koncepciót rendeltek meg, és társadalmi vitát indítanak a kérdésben. Az új elképzelésről kiszivárgott, hogy találtak egy kis erdei utat a csúcshoz, amely elkerüli a zöldek által védett bazsarózsatelepeket. Így maradhat a Zengőn a radar, már csak azért is, mert a NATO nem járul hozzá más helyszínhez. Ha módosítunk, a saját költségünkön tehetjük meg, a HM szerint 20 milliárd forintért. Ezután nem történt semmi.
Azaz egy valami igen, s ez igencsak érzékenyen érintheti a HM-et: az új államfő ugyanis az elkötelezetten zöldpárti Sólyom László lesz, aki még a megválasztása előtt utalt arra, hogy az államfő egyben a hadsereg főparancsnoka is. Juhász Ferenc miniszter válasza sem késett sokáig. Közölte: bemutatja Sólyom Lászlónak azokat az információkat, amelyeket a leendő köztársasági elnöknek civilként nem volt módja megismerni. A miniszter szerint, ha pusztán biztonságpolitikai és környezetvédelmi kérdésként kezelik a Zengő-ügyet, akkor viszonylag tiszta a helyzet, ha azonban politikai szimbólumként, akkor már nem olyan egyértelmű.
A NATO ragaszkodik a lokátorállomáshoz, ez a berepüléses eset is bizonyítja, milyen kellemetlen, ha lyukak vannak egy NATO-tagállam, s így az egész atlanti szövetség "radartérképén" - nyilatkozta tegnap lapunknak a NATO egyik brüszszeli illetékese, aki emlékeztetett arra is: Magyarország a csatlakozáskor maga vállalta a részvételt a közös légvédelemben, s a Zengő-hegyet is maga vetette fel helyszínként. A szövetség számára továbbra sem a helyszín a fontos, bár Magyarország, ha elvetné a Zengő-hegyi tervet, minden bizonnyal évekre kiesne a NATO belső pályázati rendszeréből. Később egy új pályázattal valószínűleg csak jóval nagyobb költséggel lehetne egy megfelelő radarállomást létrehozni.
