Eisenhoffer József, a KAC válogatott balösszekötője. Herein Károly, székesfővárosi tanácsos, aki "egy csapással helyreállította a Kispesti Úri Casino zilált pénzügyi egyensúlyát", s aki "közvetlensége és úri modora miatt" városszerte nagy közkedveltségnek örvendett.

Ezek a jeles urak mind szerepelnek a város alapításának 50. évfordulójára kiadott Kispesti Kis-Lexikon című kötetben. Akárcsak Hybl József szobrászművész, a kispesti Kossuth-szobor megalkotója vagy éppen Pedlow G. James, a kispesti szegények legnagyobb jótevője, aki amerikai Vöröskereszt-megbízottként 250 dolláros havi fizetéséből 230-at a magyar gyerekek nevelésére fordított.

Aligha lehetett olyasmi, amit a kortársak ne tudtak volna meg az 1921-ben kiadott kislexikonból. A szerkesztők annak rendje és módja szerint, abc-rendben közölték a legfontosabb ismereteket. Az alapos olvasó megismerhette Kispest legrégibb házát - 1871-ben épült az Árpád utcában -, akárcsak a tízéves gyűjtés után, 1911-ben 15 498 koronáért felállított Kossuth-szobor históriáját. Megtalálhatta a négy helybeli kávéház és a jobb vendéglők leírását - elsőként az Üllői út 216. alatti Magyar Király Szállóét, amelynek kétezer fős kerthelyiségében vasár- és ünnepnapokon katonazene, hétköznap cigányzene szórakoztatta a vendégeket. Megtudhatta, hogy a városban három lap jelent meg (a liberális Kispesti Újság, valamint a két ultrakeresztény lap, a Kispesti Hírek és a Kispesti Hírlap), és megismerkedhetett a Wekerletelepi úribandával is, amelyet Konyáthy Sándor alapított 1920-ban, s a szerkesztők szerint "Bronecz László prímás, Szojka István és Szurmay Árpád kitűnő muzsikusok. De a többiek is jó zenészek".

A kései olvasónak azonban mégiscsak az tűnik először szembe, milyen sok kör, egylet és testület működött azon a nyolcvan év előtti Kispesten. Több mint harmincéves múltra tekintett vissza az Általános Ipartestület - zászlóanya: Korner Andorné sz. Zier Ida -, s már 396 tagot tömörített a Casino. 1917 májusában jött létre a Magyar Béketemplom-építő Egyesület, hogy katolikus templomot emeljen az állami munkástelepen - mi már tudjuk: a cél ebben a formában nem teljesült -, míg a "kommunizmus után", 1919 novemberében hívták életre a Jótékonysági Bizottságot, amely két év alatt húszezer esetben nyújtott segélyt. Több száz tagot számlált a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák szövetségének helyi csoportja is. Megszerveződött a postatisztek egyesülete, az önkéntes tűzoltók testülete, a Kispesti Gyorsírók Társasága, a Kispesti Lábbelikészítők Szakcsoportja, valamint a Férfi és Női Szabóiparosok Köre és a Kispesti Esperanto Egyesület. (A tanfolyamnak 250 hallgatója volt akkoriban.)

Az 1920-ban alakult Magyar Leányok Egyesületének egyik védnöke Melha Armandné, a helyi kezdeményezésű Magyar Közérdek és Megértés Pártja alapítójának hitvese volt, az Orvosegyetem Csaba bajtársi egyesületéről pedig megtudhatták az olvasók, hogy "minden egyes tagja lelkes híve a Turáni mozgalmaknak". 1919 januárjától számította létét az Ébredő Magyarok Egyesületének helyi csoportja, kicsit korábbi volt A mi társaságunk, amely alapszabálya szerint csak keresztény tagokat vett föl. A református egyházi élet mélyítéséért a Kálvin Szövetség dolgozott, míg a Katholikus Körről megjegyezték, hogy "különösen népszerűek a havi családias jellegű teaestélyei".

A kései olvasó legfeljebb azon csodálkozhat egy csöppet, hogy ez utóbbi szervezetek ismertetése kicsit nagyobb betűkkel és hosszabban került be a kislexikonba, mint a többié. De elhallgatásról azért szó sincs, még a Szociáldemokrata Pártnak is jutott egy passzus. Ekkorka: "kispesti csoportja Linhardt Antal párttitkár vezetésével működik és a pártnak sok ezer tagja van".