G8: környezetvédelem és Afrika
"Kétségtelenül beárnyékolta találkozónkat a terrorizmus újabb megjelenése, de megmutattuk, hogy van a politizálásnak jobb, reményteljesebb útja" - mondta Blair a skóciai Gleneaglesben lezajlott csúcsértekezletet lezáró sajtóértekezleten. Hozzátette: "a mostani csúcsértekezlet nem változtatja meg a világot, csupán elkezdett egy folyamatot".
A világ hét vezető ipari hatalmát és Oroszországot tömörítő G8 vezetői ígéretet tettek, hogy 2010-ig megduplázzák a fekete földrész megsegítésére fordított segélyösszegeket, vagyis a jelenlegi évi 25 milliárdról 50 milliárdra emelik. Elemzők szerint Blair személyes sikerként könyvelheti ezt el, hiszen jó ideje e célért lobbizott számos fórumon, és maga is ezt nevezte a konferencia előtt legfontosabb célkitűzésének. A G8-vezetők bejelentették, hogy elengedik néhány nagyon szegény ország - köztük több afrikai állam - adósságait, összesen több mint 40 milliárd dollár értékben. A csúcskonferencia záróközleménye hangsúlyozza: a segélyeknek fontos szerepük lehet az afrikai országok gazdasági fejlődésében, de még fontosabb, hogy az afrikai államok fokozzák a korrupcióellenes harcot, erősítsék a jogállamiságot és liberalizálják a médiát.
Segélyszervezetek, amelyek az Afrikának szánt segélyek azonnali megduplázását, az összes afrikai adósság azonnali törlését és tisztességes kereskedelmi feltételek kialakítását sürgetik, úgy vélekedtek pénteken, hogy a G8 mostani vállalása kevés és megkésett egy olyan kontinens megsegítéséhez, ahol a szegénység tíz másodpercenként követel egy gyermekéletet.
A csütörtökön elkövetett londoni merényletsorozatra reagálva a világ vezető hatalmainak állam-, illetve kormányfői közös nyilatkozatot adtak ki a terrorizmus elleni harcról. Ebben fogadalmat tettek együttműködésük szorosabbá tételére. A záróközlemény szerint élénkítik az információcserét a terroristagyanús egyének mozgásával, határátlépéseivel kapcsolatosan, és együtt fogják kidolgozni azokat a szabályokat és intézkedéseket, amelyek a lehető legnagyobb védettséget biztosítják a terrortámadásokkal szemben a közlekedési hálózatoknak, különös tekintettel a vasutak és a metrók biztosítására. (A londoni merényletsorozat fő célpontja a metropolis metróhálózata volt.)
Blair közölte, hogy a G8 új párbeszédet kíván nyitni a globális klímaváltozás veszélyeiről a gyors növekedést mutató, felemelkedő országokkal, Kínával, Indiával, Brazíliával, Mexikóval és a Dél-afrikai Köztársasággal. Már ki is tűzték az új tárgyalások első fordulójának időpontját: november elsején találkoznak e célból Nagy-Britanniában, egy később kijelölendő helyen. A brit miniszterelnök megjegyezte, hogy az Egyesült Államoknak is csatlakoznia kell az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásának csökkentéséhez, másként hogyan várhatná el a G8 a felemelkedő gazdaságoktól, hogy részt vegyenek ebben a párbeszédben. Szavaival arra utalt, hogy az Egyesült Államok nem csatlakozott az ilyen gázok kibocsátásának csökkentését előíró és konkrét célokat megszabó kiotói jegyzőkönyvhöz. Mindazonáltal megjegyezte: a mostani csúcsértekezlet céljai között nem szerepelt, hogy megoldja a kiotói jegyzőkönyvvel kapcsolatos vitát az Egyesült Államok és G8-partnerei között.
A csúcsértekezlet záróközleménye súlyos, hosszú távon ható kihívásnak nevezi a globális klímaváltozást, és leszögezi, hogy nagyrészt a fosszilis energiahordozók (olaj, szén) növekvő mértékű felhasználásának rovására írható a globális felmelegedés. Nem szab meg azonban e téren semmiféle konkrét célt, követelményt vagy határidőt a G8 államai számára.
Blair bejelentette az értekezletet lezáró sajtóértekezleten: a következő néhány évben a nyolc ország 3 milliárd dollár értékű segélyt nyújt a Palesztin Hatóságnak, hogy elősegítse vele a palesztin állam létrejöttét, az izraeliek és a palesztinok békés egymás mellett élését. Az értekezlet részvevői fontos lépésnek ítélték az izraeli-palesztin viszály elsimításában az izraeliek tervezett kivonulását a Gázai övezetből. A G8-vezetők hangsúlyozták, hogy Izraelnek le kell állítania a zsidó telepek építését a megszállt palesztin területeken, és fel kell számolnia a palesztin lakosság mozgásszabadságának akadályait. A palesztin kormánynak politikai reformokat kell végrehajtania, és hatékony intézkedéseket kell hoznia a terrortevékenység megfékezésére.
A G8-csúcs részvevői támogatásukról biztosították Irak ideiglenes kormányát, illetve a szuverén, demokratikus, pluralista, föderális, egységes és az emberi jogokat tiszteletben tartó Irak megteremtését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívta a hét leggazdagabb ipari állam vezetőit a jövő évre Szentpétervárra. Az ott tartandó csúcsértekezleten Putyin a világ energiaellátásának problémáit kívánja középpontba állítani. Japán miniszterelnöke a tanácskozás végén pedig bejelentette, hogy hazája 10 milliárd dollárra emeli a következő öt évben folyósítandó fejlesztési segélyeket.
Geldof és Bono elégedett a G8 döntésével
Dicsérte pénteken a G8-csúcs részvevőit Bob Geldof rockzenész, a gleneaglesi G8-csúcs elé időzített, szegénységellenes Live 8 koncertek főszervezője és zenésztársa, Bono, a U2 ír rockegyüttes frontembere, amiért a világ hét leggazdagabb állama és Oroszország vezetői az Afrikának szánt segélyek megduplázásáról döntöttek gleneaglesi értekezletükön.
"Ez a döntés emberek százezreinek életét menti meg. Százezrek, akik éhen haltak volna, áldozatul estek volna a maláriának vagy az AIDS-nek, most a megnövekedett segélyek révén megmenekülhetnek" - hangoztatta Bono. Szavai szerint a Live 8 koncerteknek és a csúcsértekezlet helyszíne közelében rendezett felvonulásoknak is szerepük volt a gazdag országok vezetőinek meggyőzésében, hogy többet kell tenniük Afrika megsegítéséért. "A világ felszólalt Afrika mellett, és a politikusok meghallgatták" - mondta.
(MTI)