Egyre kevesebb a gyerek, ezért az óvodák és az általános iskolák mind színesebb programokkal próbálják magukat vonzóbbá tenni. Például azzal, hogy már az óvodában, illetve az első osztályban is kínálnak idegen nyelvi képzést. Becslések szerint az óvodák mintegy tíz százalékában folyik valamilyen - túlnyomórészt angol - "nyelvoktatás". Vagy úgy, hogy igyekeznek teljes idegen nyelvi környezetet teremteni, vagy pedig úgy, hogy egy pedagógus heti két-három alkalommal játékos foglalkozásokat tart az adott nyelven. Megoszlik a szakemberek véleménye arról, hogy ilyen fiatalon jó-e elkezdeni a nyelvtanulást.

Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, oktatási szakértő szerint egyértelműen nem jó. Szerinte az óvodásokat egyáltalán nem kell semmire se tanítani, hanem hagyni kell, hogy megéljék gyermeki mivoltukat - azaz játsszanak. Úgy látja: az idegen nyelv tanulását hét-nyolc éves korban érdemes elkezdeni, ekkor a spontán utánzási hajlam még erőteljesen él. Ám nem szabad még nyelvtannal "sokkolni", hanem mondókákat, dalokat kell játékosan "tanítani". A nyelvtanozás Vekerdy szerint a kamaszkor felé közeledve kezdődhet el, amikor kibontakozik a rendszerezni tudás képessége.

- Azok a gyerekek, akik három-négy éves koruktól kezdve tanultak valamilyen nyelvet, 11 éves korukra ugyanott tartanak, mint azok a társaik, akik csak hét-nyolc évesen kezdtek ismerkedni más nyelvekkel - mondja Vekerdy. Idézett egy hatvanas évekbeli, az USA-ban végzett vizsgálatot is, amely rossz szociális helyzetű gyermekek hátrányát próbálta lefaragni korai oktatással. A gyerekek ugrásszerű fejlődést mutattak a normál szociális hátterű, normál időben oktatni kezdett gyerekekhez képest. De csak 10-11 éves korukig, akkor ugyanis a "játszani hagyott" gyerekek nemhogy beérték, hanem jóval meg is előzték őket - mutatott rá Vekerdy.

Lengyel Zsolt, a Veszprémi Egyetem nyelvészprofesszora ezzel ellentétes tapasztalatokról beszél. Minél korábban kezdi valaki a nyelvtanulást, annál jobb. Aki négyéves korától tanul egy nyelvet, annál szinte garantált az anyanyelvi kiejtés, aki viszont csak 12 évesen kezdi el, jóval kisebb eséllyel ejti anyanyelvi szinten a szavakat. Szerinte az óvodai nyelvtanulás kétéves gondolkodásbeli előnyt eredményez.

- Az óvodai nyelvtanulás akkor jó, ha legalább heti két-három alkalomról van szó, és persze játékos formában, énekelve, táncolva - véli Lengyel. Nyelvtant ekkor még semmiképp sem szabad tanítani, de a gyermekeknél egyébként is jól működik a spontán szabálylevonás.

Ha viszont a gyerek az óvodában nem tanult idegen nyelvet, akkor hat-hét évesen nem szabad neki egyszerre idegen nyelvet és anyanyelvi írás-olvasást is tanítani, mert az összezavarhatja. Ebben az esetben célszerű nyolcéves korig várni az idegen nyelvekkel. Az sem jó, ha a gyerek óvodában tanult idegen nyelvet, majd az iskolakezdéskor kihagy egy-két évet. Lengyel Zsolt szerint ezért lenne nagy szükség a helyi együttműködésre, amire ma csak elvétve akad példa. Van iskola, ahonnan a tanító kimegy a közeli óvodába megnézni, mit is "tanulnak" leendő nebulói, és van, ahol az óvónő tartja még az elsősöknek is a nyelvi foglalkozásokat.

- Ha az óvodában hetente egyszer-kétszer játékos nyelvi foglalkozást tart egy pedagógus, attól még nem kell azt várni, hogy a gyerek majd angolul beszélget a társaival a homokozóban - fogalmaz Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Szerinte azonban ezek a játékos "órák" megalapozhatják az idegen nyelvek iránti későbbi érdeklődést. Légrádi szerint sok szülő azt hiszi, minél korábban kezd a gyermeke egy nyelvet tanulni, annál jobban elsajátítja. Pedig korántsem biztos, hogy így lesz. A korai nyelvtanulástól nem kell ugyanis sem félni, sem túl nagy előnyt tulajdonítani neki. Annál inkább számít, hogy milyen a tanár. Egy rossz pedagógus egy életre el tudja venni a gyerek kedvét a nyelvtanulástól. Például ha csak a hibákat keresi, vagy ha nyelvtancentrikusan tanít. A játékos, kommunikatív nyelvtanulás azonban élményt ad - és nem csak a gyerekeknek, a felnőttek számára is.

Óvodai oktatás: csak játékos formában