Emberrablás Milánóban
A hétfői olasz lapok szerint az itáliai titkosrendőrség ma már ismeri az ügynökök fedőnevét, mobiltelefonszámát, útlevelét és hitelkártyáját, sőt az általuk használt milánói luxusszállodákban még amerikai címüket is hátrahagyták. A kommandóhoz tartozott a CIA akkori milánói rezidense is, aki konzuli megbízatással diplomataként akkreditáltatta magát, de nem sokkal az akció után "felszívódott".
A CIA vezérkara nem titkolja, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadással összefüggésben hetvennél is több esetben tartóztattak le külföldön veszélyesnek ítélt személyeket. A forgatókönyv minden esetben ugyanaz volt: az illetőt abba az országba vitték, ahonnan elszármazott, börtönbe vetették, s kínvallatással próbálták kiszedni belőle a vallomását. A CIA ez utóbbit következetesen tagadja.
A két és fél évvel ezelőtti emberrablás részletei csak most kezdenek napvilágra kerülni. E szerint a kommandós akció költséges vállalkozás volt. Az ügynökök csupán a milánói luxusszállodák szobáiért 120 ezer eurót fizettek, minthogy egyikük sem adta alább az ötcsillagos Hiltonnál, a Sheratonnál, a Galliánál vagy a Savoya Hercegénél. Az akció után két nappal - miközben Abu Omamot már az egyiptomi börtönlágerben vallatták - a kommandósok a velencei Westin Európa hotelben ünnepelték a sikeres emberrablást.
Az olasz titkosrendőrség, a Digos - amely mellesleg már 2002-től figyelte Abu Omamot - az amerikaiak egymás között lebonyolított valamennyi mobiltelefon-hívását lehallgatta az emberrablás napján, 2002. február 17-én. A Digos emberei tudták, hogy a lakásáról a közeli mecsetbe indult férfit pontosan hol és mikor rabolták el - mellesleg ebben egy szemtanú is segítette őket -, hallották, amint az akció sikeréről egy telefonáló beszámolt a milánói amerikai konzulnak, s azt is tudták, hogy Omamot egy ablak nélküli furgonnal az avianói amerikai légi bázisra szállították, ahonnan aztán egy Spar 92-es katonai géppel előbb Ramsteinbe, az amerikaiak európai katonai légibázisára, majd Kairóba vitték.
Ezek után nehezen érthető, hogy Róma miért bő két évvel a történtek után indít vizsgálatot az ügyben, s ad ki elfogatóparancsot az amerikai kommandósok ellen. S még komikusabb az olasz képviselők kissé megkésett reakciója, akik most magyarázatot követelnek Washingtontól a milánói emberrablás miatt.