Az első meglepetés és aggodalomnyilvánítás után több európai politikus is "időt adna" az új teheráni vezetésnek. Bár a konzervatív Mahmud Ahmadinezsad vasárnapi fölényes választási győzelme a legtöbb elemzőt alaposan meglepte, a politikusok az új stratégia elkészültéig sietnek leszögezni: az EU és Teherán között egyelőre minden marad a régiben. Míg Javier Solana, az EU külpolitikai képviselőjének szóvivője vasárnap még az emberi jogok fontosságáról beszélt, tegnap már maga Solana úgy vélekedett: egyelőre semmi sem indokolja, hogy Brüsszel változtasson iráni politikáján. A kettősség a németeknél is tetten érhető: Fischer külügyminiszter vasárnap még jelentős hiányosságokat emlegetett a választásokkal kapcsolatban, Schröder kancellár tegnap már úgy nyilatkozott: tiszteletben kell tartani az iráni nép döntését, a visszaélésekről szóló vádak kivizsgálása nem a külföldre, hanem az irániakra tartozik.

Schröder offenzív, aktív politikát sürgetett az európai országok részéről, és máris üdvözölte azt a bejelentést, hogy Teherán folytatni szeretné a Berlinnel, Párizzsal és Londonnal megkezdett tárgyalásokat az atomprogramjáról. A német kancellár rátapintott a legtöbb nyugati vezető aggodalmára, amikor azt mondta: a nukleáris energia polgári felhasználását nem lehet megtiltani az irániaknak, de arra vonatkozólag szeretnének garanciákat kapni, hogy az irániak nem készítenek atombombákat. Washington éppen attól tart, hogy a polgári atomprogram leple alatt Teherán titokban atombombák gyártásába kezd.

A követendő iráni politika valószínűleg újabb vitát vált majd ki Európa és az Egyesült Államok között. Az amerikaiak által szorgalmazott szankciókkal kapcsolatban Schröder kancellár szkeptikusan fogalmazott: ilyenkor azt is szem előtt kell tartani, nehogy a szankciók nekünk nagyobb kárt okozzanak, mint Teheránnak - mondta. Egy beszorított, a világ által ellenségnek kikiáltott Irán az olajárakon keresztül a világgazdaságnak is súlyos károkat okozhatna. (I. E.)