Ezen szempontok összeállítása a hatásvizsgálati folyamat egyik legfontosabb szakasza, mert ekkor határozzák meg a hatástanulmány tartalmát. Az érintettek e szakaszban való részvételét a Románia által is ratifikált Aarhusi Egyezmény és a környezeti hatásvizsgálatróló uniós irányelv is előírja. A román környezetvédelmi és vízügyi tárca eljárásával megszegte ezeket a jogszabályokat – állítják az óvást emelők a közleményükben. A román tárca ugyanis nem vonta be érdemben a hatásvizsgálat szempontrendszerének kidolgozásába sem a társadalmi szervezeteket, sem a magyar környezetvédelmi tárcát – hangsúlyozza a Magyar Természetvédők Szövetsége által kiadott közlemény.

A benyújtott óvás hivatkozik az Európai Unió Környezetvédelmi Főigazgatósága által kiadott irányelvekre is, melyek a környezeti hatásvizsgálati eljárás egyes szakaszaiban alkalmazandó „legjobb elérhető gyakorlatot” fogalmazzák meg. A hivatkozott anyag ajánlásai között szerepelnek a projektet és az eljárásrendet ismertető kiadványok, nyílt fórumok, szakmai konzultációk, melyek összefoglalóját is véleményeztetni kell véglegesítés előtt az azokon résztvevőkkel.

Továbbá hivatkozik az óvás arra a kézikönyvre, amelyet Phare-támogatással készített egy munkacsoport a román zöldtárca megbízásából arról, milyen módon kell kivitelezni a környezeti hatásvizsgálatot úgy, hogy a román és az uniós jognak és a legjobb gyakorlatnak is megfeleljen. Ez a minisztérium által hivatalosan soha nyilvánosságra nem hozott anyag a következőket írja elő:

• A helyszíni szemlét követő öt héten belül konzultációt kell tartani a román közvéleménnyel és az érintettekkel a környezeti hatástanulmány tartalmáról;
• A konzultáció során beérkezett véleményeket három hét alatt összegezni kell;
• A hatástanulmány tartalmát meghatározó szempontrendszert a konzultáció során beérkezett véleményekből véglegesítsék;
• Iránymutatás-tervezetet kell kidolgozni a beruházó számára, a tervezetet pedig társadalmi vitára kell bocsátani a minisztérium honlapján;
• A romániai és az esetlegesen érintett országok közvéleménye tájékoztatást kell kapjon a véleménynyilvánítási lehetőségről.

A fenti lépéseket a román környezetvédelmi és vízügyi tárca nem tette meg – állítja a magyar környezetvédő szervezet közleménye. Emiatt az óvást benyújtó szervezetek a román minisztériumtól követelik, hogy kezdje elölről a szempontrendszer összeállítását, és az új folyamatban a fent hivatkozott ajánlásokat és jogszabályokat figyelembe véve valósítsa meg a társadalmi részvételt.

A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a román fél részére leadandó szempontrendszer összeállításakor bizonyos mértékben figyelembe vette a civil szervezetek javaslatait is. Ez azonban a tiltakozó civil szervezetek szerint a kifogásolt román eljárástól függetlenül történt.