Romániában példátlan döntést hozott a gyulafehérvári ítélőtábla: - ha jogerőre emelkedik - végleg vagy hosszú időre ellehetetlenítené a verespataki aranybányaprojektet. A keddi elsőfokú ítélet ugyanis érvénytelenítette azt a művelődési minisztériumi dokumentumot, amelyik a páratlan római leleteket tartalmazó Kirnyik-havast régészeti szempontból feltárt, tehát a továbbiakban akár "azonnal bedarálható" területnek nyilvánította. Az ítélőtábla azt is elutasította, hogy a verespataki tervet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a művelődési tárca között folyó perbe a bányát szorgalmazó kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMCG) is bekapcsolódjon.

- A bírósági határozat rendkívül fontos a Verespatakon élők igazáért folytatott harcban - mondta lapunknak Stephanie Roth, az Alburnus Maior Egyesület aktivistája.

A művelődési minisztérium 2004 januárjában vonta ki az Európában páratlan római kori leleteket rejtő Kirnyik-hegyet a régészeti védettség alól. A döntést azonban az Alburnus Maior bíróságon megtámadta.

A verespatakiak az idén januárban azt kérték az ítélőtáblától, hogy a bírósági döntés megszületéséig függessze fel a minisztériumi határozat végrehajtását. A bíróság a keresetet jóváhagyta, az RMGC pedig leállította a munkálatokat. A mostani ítélőtáblai döntés ugyan nem jogerős, de szakértők szerint egy esetleges fellebbezést követően sem valószínű, hogy az elsőfokúval ellentétes döntés szülessék. Az Alburnus Maior számtalan szakember véleményével támasztotta alá kérelmét.