Kedden este, José Manuel Barroso európai bizottsági elnök díszvacsorájával kezdődik az Európai Unió és az Egyesült Államok közösen tető alá hozott Irak-konferenciája, amelynek a belga főváros ad otthont. Az eseményre mintegy 85 ország, illetve nemzetközi szervezet képviselőjét várják, a többi közt Kofi Annan ENSZ-főtitkárt és Ibrahim al-Dzsaafari iraki kormányfőt. A munkaértekezlet elsősorban külügyminiszteri szinten – az amerikai Condoleezza Rice, valamint Somogyi Ferenc részvételével is – zajlik, de súlyát jelzi, hogy a harmincfős iraki küldöttségből tízen miniszterek.

A három fő munkadossziét – leképezve az ENSZ Biztonsági Tanácsa Irakról szóló, 1546-as határozatában foglaltakat – a politikai folyamat, a gazdaság és újjáépítés, valamint a (jog)biztonság témája alkotja. – Számunkra ez nem donorkonferencia. Nem kívánságlistánkat fogjuk bemutatni partnereinknek, hanem inkább a jövőképünket – fogalmazott Hosjar Zebari, az iraki diplomácia irányítója. Nemsokára, a jordániai Ammánba egyébként is donorkonferenciát terveznek. 

A politikai dossziét főleg a demokratikus átmenet ütemterve alkotja. Augusztus 15-éig alkotmánymódosítást kívánnak végrehajtani Irakban, amely az év végére tervezett választások előtt nyithatja meg az utat. Az EU és Washington is fel fogja vetni a szunniták minél nagyobb politikai részvételének szükségességét, de ezzel Bagdad is egyetérteni látszik.

A gazdaság-újjáépítés témájában az irakiak várhatóan hangsúlyozzák, hogy a külvilág ne csak a szigorúan védett bagdadi „zöldövezetben” gondolkodjon. A kurdisztáni Erbilt vagy a déli, siíta Bászrát „viszonylag biztonságosnak” tartják a nemzetközi vállalatok számára. Pénzről azonban mindenképpen szó esik: az USA és Japán késésben van ígéretei teljesítésével. Az Egyesült Államok – amely formálisan egy éve adta át a kormányzást Bagdadban – 18,4 milliárd dollárt ajánlott, a japánok pedig 400 milliárd jent (750 milliárd forintot.) Tokió vélhetően azt jelenti be, hogy ez az összeg jövőre rendelkezésre áll. Az EU (a tagállamok külön felajánlásait is számolva) 1,2 milliárd euróval kötelezte el magát a helyreállítás támogatására.

A (jog)biztonság témakörében a fő aktualitás az, hogy a jövő pénteken indul az EU kiképzőprogramja, amelyben – Irakon kívüli képzésben – 770 iraki nyomozó, bíró, ügyész, illetve fegyőr vesz részt. A NATO katonai kiképzőprogramja ezt kiegészíti, s a Bagdad melletti Ar Rusztamija „akadémiáján” az év végére talán megkezdődhet az érdemi munka. Mint ismert, Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár – aki erről is tárgyal most Zebarival – nyolchónapos egyeztetéssel érte el, hogy valamilyen módon mind a 27 tagállam részt vegyen az iraki kiképzésben. Mint megírtuk, a magyar személyi felajánlás – a már kint dolgozó 16 törzstiszten túl – egy őrző-biztonsági század. Kiküldésük viszont késedelmet szenved, mert a hatalmas és igen lerobbant Ar Rusztamija-i épületegyüttes felújítási üteme elmarad a várttól.