Energiaellátás: Nigéria a gyenge láncszem
A nyugat-afrikai ország legnagyobb városában, Lagosban terrorfenyegetettség miatt bezárták az amerikai konzulátust. A múlt pénteki amerikai óvintézkedést a britek és a németek is követték. Az USA, valamint a másik két nyugati állam képviseletét hétfőn ugyan ismét megnyitották, de a Reuters által idézett amerikai biztonsági szakértők az Egyesült Államok kőolajimportjának tíz százalékát adó Nigériát változatlanul bizonytalansági tényezőként kezelik.
A 130 millió lakosú országban rendkívül feszült a viszony a keresztény és a muzulmán törzsek között. A muzulmán többségű északi országrészben 2003 végén a hadsereg levert egy kisebb iszlamista felkelést. E régió szoros kapcsolatokat ápol a muzulmán világgal, sok iráni és szaúdi hitszónok fordul meg. Nigériát ugyanakkor hosszú és könnyen átjárható határ köti össze Csáddal és Nigerrel. E két iszlám többségű államban a nyomor és a folyamatos belvillongások kedvező terepet kínálnak az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet "toborzóinak".
Az al-Kaida esetleges akciói mellett a nigériai rezsim korruptsága is növeli a politikai bizonytalanságot. A több mint hat éve hatalmon lévő Olusegun Obasanjo államfő tavalyi, meglehetősen gyanús körülményekkel kísért újraválasztásakor megígérte, hogy a busás olajjövedelmekből a köznek is juttat, a lakosság nyolcvan százaléka változatlanul napi nyolcvan dollárcentből tengődik. Az utóbbi időben megnőtt az emberrablások száma, elsősorban a nyugati olajcégek, így a Shell és a Chevron Texaco alkalmazottai a célpontok. A túszejtők a váltságdíj mellett azt is követelik, hogy a Niger-delta körüli olajmezőket kiaknázó multik fizessenek a folyó menti területeken okozott súlyos környezeti károkért, valamint a Guineai-öböl halállományának pusztulásáért.
Irán kapcsán a nyugati ipari körökben a legtöbb aggodalmat az elnökválasztás első fordulója váltotta ki. Óriási meglepetésre az ultrakonzervatívnak leírt teheráni polgármester, Mahmud Ahmadinezsád lesz a mérsékelt konzervatív vallási vezető, Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani ellenfele a második fordulóban. A szegény és erősen vallásos rétegek támogatását élvező, ultrakonzervatív nézeteiről ismert Ahmadinezsád győzelme tovább növelheti az olajpiaci bizonytalanságot, és a hatvan dollár felé nyomhatja az árakat. Irán - napi 2,5 millió hordós exportjával - szintén jelentős világpiaci szereplő.
"Furcsa jólét" a fekete aranyból
Hugo Chávez államfő hívei "új szocializmusnak", a józanabb üzletemberek "furcsa jólétnek" nevezik a többlet olajjövedelmeket. Az elnevezés nem változtat a lényegen: Venezuela elemzők szerint az idén már legalább kétmilliárd dolláros extra bevételhez jutott az égbe szökő világpiaci olajáraknak köszönhetően. A jövő évi újjáválasztásán munkálkodó, baloldali populista Chávez még ebben az évben 13 milliárd dollárt, az állami kiadások negyven százalékát akarja oktatásra, közegészségügyre, lakásépítésre és nyugdíjakra költeni, ami a maga nemében különleges Dél-Amerikában. A 25,3 millió lakosú Venezuela hirtelen jött olajgazdagsága azonban számos kockázati tényezőt is rejt: az ország államadóssága elérte a 43 milliárd dollárt, vagyis a GDP 42 százalékát. A kőolaj-kitermelést ugyanakkor - Iránhoz hasonlóan - számos technikai probléma nehezíti.A Nemzetközi Energiaügynökség adatai értelmében májusban Venezuela napi 40 ezer hordóval kevesebbet, mindössze 2,12 millió hordó "fekete aranyat" tudott piacra dobni. (Munkatársunktól)
