A lajstromon zömmel megfilmesített kötelező és ajánlott olvasmányok, ifjúsági regények, mesék szerepelnek. Valóban az ország legnépszerűbb olvasmányai ezek? Milyen következtetések vonhatók le a hét végén a köztévé irodalmi show-műsorába beérkezett szavazatok alapján összeállított listából, amelyen sorrendben Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, J. R. R. Tolkien: A gyűrűk ura, A. A. Milne: Micimackó, Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg, Szabó Magda: Abigél, J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve, Fekete István: Tüskevár, George Orwell: 1984, Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita, Jókai Mór: Az arany ember és G. García Márquez: Száz év magány című könyve szerepel?

Szirák Péter irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem docense szerint lényeges különbség van A Nagy Könyv akciót és a benne szereplő könyvcímeket övező kampány természetrajza és a szépirodalom olvasásának a helyzete között. A reklám erőszakosan avatkozik bele véleményünkbe, és az emberek, főleg a gyerekek arra törekednek, hogy a valószínűsíthető befutóra adják le voksukat. Egyelőre nem tudni, hogy kik szavaztak, Szirák a lista alapján mégis azt mondja, többségében A Nagy Könyv-program nyomán alakult iskolai könyvklub tagjai, azaz iskolások voksoltak - méghozzá azokra a könyvekre, amelyeket ismernek vagy ismerniük kellene.

Óvatosabban fogalmazott Király Levente költő. - Nyilvánvaló, hogy nem olvasunk kortárs irodalmat, de az már nem, hogy kik és miért szavaztak. Szerinte a nagy kérdés az, hogy az iskolák aktiválták-e a gyerekeket, vagy pedig a felnőttek szavaztak, akiknek az utolsó igazi olvasmányélménye a gyerekkorhoz kötődik. Erős a filmadaptációk hatása is a szavazókra, hiszen A gyűrűk ura csak a filmváltozat után érhetett el ilyen komoly helyezést, korábban egy szűk réteg kultuszkönyve volt. Igazi öröm viszont Szabó Magda sikere, aki az egyetlen kortárs magyar író a listán, és egyúttal azt az örök közhelyet is jelzi: a közönség más szerzőket preferál, mint az éppen aktuális szakmai kánon.

- A szavazók kilétének ismerete nélkül nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ráadásul a társasjátékban többféle befolyás is érte a voksolókat - állapítja meg Kamarás István szociológus, olvasáskutató. Már csak azért sem, mert a hivatalos olvasáskutatás nem azt tükrözi, amit A Nagy Könyv- program legújabb listája. A hazai olvasásszociológusok 2000-ben végzett felmérése szerint a magyarok legolvasottabb, ezért legnépszerűbb szerzői - Daniel Steel, Robin Cook és Lőrincz L. László - ők nem kerültek a Top 12-be, pedig szavazni szinte minden magyarul megjelent regényre lehetett. Kamarás szerint mindez arra mutat: nem arról van szó, hogy az emberek nem olvasnak, és csak az első nagy olvasmányélményekre emlékeznek. Ami az olvasáskutató szerint konzekvenciaként mégis megállapítható, az az, hogy a mese, a jó és rossz küzdelme, a varázslat kultúránk fontos része.

Azon azonban mindhárman meglepődtek, hogy Bulgakov, Orwell és Marquez neve felkerült a listára. Már csak azért is, mert könyveiket elit olvasmányként tartják számon. Kamarás István azt mondja, ezek a könyvek inkább férfiolvasmányok, jóllehet a nők többet és többfélét olvasnak.