A jelentés az EU "ökológia lábnyomát" vizsgálja, amely a WWF értelmezésében a természet ember általi kihasználásának és a természet regenerációs képességének összehasonlítását jelenti.

Noha a 25-tagú Európai Unióban a világnépességnek csak a 7 százaléka él, a közösség használja ki a világ erőforrás-kínálatának, más szóval: "regeneratív képességének" 17 százalékát - mutat rá a WWF. "Az EU ökológia lábnyoma 2,2-szer nagyobb, mint biológiai kapacitása, és ez a szám csaknem 70 százalékkal nőtt 1961 óta" - közölte a környezetvédő csoport, megemlítve azt is, hogy az uniós igényeket az erőforrások - például fa, fém vagy hal - importjával  fedezték.

A WWF szerint az EU-nak a megújuló energiaforrásokra kell összpontosítani, és enyhítenie kell függőségét a fosszilis fűtőanyagoktól. Ennek érdekében, véli a szervezet, az EU-s segélyek folyósítását össze lehetne kapcsolni a természetvédelem melletti elköteleződés vállalásával.

"Minél tovább szemet hunynak az EU vezetői a növekvő környezetvédelmi hiány felett, annál költségesebb beruházások kellenek majd a deficit megszüntetéséhez, és annál nagyobb lesz a kockázata annak, hogy a kritikus ökorendszerek állapotromlását már nem lehet egykönnyen megállítani" - figyelmeztet Tony Long, a WWF európai politikáért felelős tisztségviselője.

A WWF jelentése szerint Svédország, Finnország, Észtország, Dánia, Írország és Franciaország tartozik azon EU-országok közé, ahol a legnagyobb az erőforrások iránti igény egy főre számítva.  

Ugyanez a mutató az unión belül Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban a legalacsonyabb.

(MTI)