A Medián májusi fölmérése szerint egy hónappal a köztársaságielnök-választás előtt az emberek 40 százaléka nem ismerte Sólyom Lászlót, és a lehetséges jelöltek közül akkor a legtöbben Szili Katalint látták volna legszívesebben az államfői székben. Egy héttel a szavazás előtt, hivatalos jelölése után már 39:31 arányban az Alkotmánybíróság egykori elnöke felé billent a mérleg nyelve, a parlamenti szavazás után két nappal viszont a lakosság 85 százaléka tudta azt, hogy a képviselők Sólyom Lászlót választották meg köztársasági elnöknek, s ekkor már az emberek közel fele tartotta alkalmasabbnak arra, hogy a köztársaság első embere legyen. Igaz, a közvéleményt tekintve Szili Katalinnak sincs oka az elkeseredésre, hiszen a lakosság ötöde továbbra is őt tartja alkalmasabbnak, és további egynegyedük a házelnököt és az Alkotmánybíróság egykori elnökét is megfelelőnek tartaná az államfői posztra. Bár Sólyom Lászlót az emberek túlnyomó többsége az ellenzéki pártok jelöltjeként tartja számon (csak 14 százalék volt azoknak az aránya, akik elsősorban a Védegylet vagy általában civil szervezetek jelöltjének gondolják), 63 százalékuk szerint az új államfő egyik oldalt sem fogja támogatni, és csak 19 százalékuk valószínűsíti azt, hogy elfogult lesz a jobboldal javára. Egyébként ebből a szempontból nagyon hasonlóan értékeli a közvélemény Mádl Ferenc köztársasági elnöki működését is.

A végeredménnyel tehát elégedettek az emberek, az odavezető úttal azonban már kevésbé. Egyrészt a nagy többség szerint a pártok túl sokat foglalkoztak a köztársaságielnök-választással. Másrészt 57 százalékuk szerint "a pártok viselkedése méltatlan volt az esemény súlyához", és csak minden harmadik ember gondolja úgy, hogy "a nagy tét miatt érthető, hogy a pártok minden eszközt bevetettek az elnökválasztás során". A pártok közül a legtöbben (22 százalék) elsősorban a Fidesz-MPSZ magatartását kifogásolták. Összességében mégis lehet, hogy ez a párt "jött ki" a legjobban a államfőválasztásból, legalábbis az emberek jelentős része (42 százalék) úgy érzi, hogy az ellenzék jelöltjének megválasztása növelheti a párt győzelmi esélyeit a 2006-os választáson. A megkérdezettek 19 százaléka elsősorban az SZDSZ-re neheztel - főleg azok az MSZP-szavazók, akik úgy érzik, hogy a kormányoldal a liberálisok hibájából nem tudott megegyezni egy közös jelöltben. Ezzel együtt a koalíció felbomlását a közvélemény nem tartja valószínűnek, de nem is szeretné: a többség szerint az országnak az lenne jó, ha a két párt tovább kormányozna. Érdekes, hogy bő másfél évvel ezelőtt többek között az államfőválasztás módjáról volt éles vita a két kormánypárt között, amikor Medgyessy Péter más javaslatok mellett felvetette a közvetlen köztársaságielnök-választás gondolatát. Úgy tűnik, hogy a pártok mostani taktikázása nem növelte ennek a népszerűségét. Mindenesetre tavaly márciusban még az emberek 65 százaléka, most viszont "csak" 55 százaléka értett egyet az államfő közvetlen választásával.

Medián