Félezernyi, Európában "állomásozó" amerikai B-61-es atombomba (a megbízhatónak ismert www.globalsecurity.com honlap azonban 150-ről tud) körül egyre élesebb vita - jó másfél évtizeddel a hidegháború után.

Belpolitikai okai lennének, hogy a szorongatott német kormánykoalíció ismét felveti az amerikaiaknak, ugyan vigyék már el, haza azt a körülbelül százötven atombombát, amelyet még Nyugat-Németországban tárolnak? A Der Spiegel atomanakronizmusról ír. Az amerikaiak az 1999-es NATO-doktrínával vágnak vissza, amelyben bizonyos, visszatartó szerepet még szánnak az atomfegyvereknek Európában is.

Az amerikai gondolkodásmód szerint a fő ok Oroszország, amely nehezen nevezhető demokratikus hatalomnak, és nukleáris fegyverzetét illetően még mindig az USA-val egyenértékű szuperhatalom. És a tízezernél több orosz atomfegyver fölött most ismét azok a szilovikik, a belbiztonsági-katonai-hadiipari komplexum emberei rendelkeznek, akiknek az elődei, mentorai annak idején terveket szőttek Nyugat-Európa lerohanására, akár atomháború árán is.

Kelet-Közép-Európa célpont-koordinátái természetesen már lekerültek a NATO nukleáris tervezőcsoportja által meghatározott listáról. Egyébként a hidegháborús időkben többtucatnyi magyarországi katonai objektum (elsősorban az itt állomásozó szovjet erők) szerepelt célpontként a NATO atomcsapástérképein. Egy településének, Mórnak a körzete biztosan kapott volna amerikai atomcsapást. A szovjetek a legnagyobb titokban (csak a NATO tudott róla) atomrakéták robbanófejeit tárolták itt a rendszerváltás körüli időkig.

Az idők megváltoztak. Magyarország immáron NATO-tag, ám mindeddig senki sem ajánlotta fel, sürgetett bennünket, lépjünk be az atomklubba - ezúttal a nyugatiba. A nagy hercehurcával megrendelt új harci gépeink, a svéd Gripenek amúgy is alkalmatlanok atomfegyverek, a német Tornadókra felszerelhető B-61-es nukleáris bombák hordozására. Ez a Gripeneknek az alternatívával, az amerikai F-16-os gépekkel szembeni kevés előnyének egyike. Ha annak idején a magyar kormány mégis az F-16-osok mellett dönt, egyeseket tán megkísértett volna a gondolat és még atombomba-hordozó változatot rendeltek volna - közpénzeken. Most csak abban bízhatunk, amiben az amerikai bombák kivonását félszegen-félszívvel fel-felvető németek, hogy az atombomba-hordozásra képes Tornadók nyolc év múlva kikerülnek a német légierőből. Utódaik, az Eurofighterek éppúgy alkalmatlanok a szörnyű bombák hordozására, mint svéd kortársaik.