Csikós-Nagy Béla halálára

Az 1939-től második kormányfői idejét töltő Teleki Pál reformtörekvései jegyében 1940-ben létrehozta a Miniszterelnökség Gazdaságtanulmányi Osztályát. Más tehetségek mellett az akkor huszonöt éves közgazdászt, Csikós-Nagy Bélát is odavitte. Ő is részt vett a Magyar gyári munkásság - Szociális helyzetkép című, a gyáripar ágazataiban foglalkoztatott munkások társadalmi, gazdasági kulturális viszonyairól készült kötet munkálataiban. Az akkor forradalminak számító mű szerzőinek további sorsa híven jellemzi a mögöttünk lévő évszázadot. Notel Rudolf közgazdász a háború után Gunnar Myrdal, Nobel-díjas svéd közgazdászszal dolgozik, majd az ENSZ tanácsadója lesz. Bán Imre ügyvédet és technikatörténészt a nyilasok ölik meg 1944 telén. Olti Vilmos jogász a Rákosi-korszak vérbírójaként írja be nevét a történelembe. Rézler Gyula szociológus, a magyar munkásszociográfia-írás kiemelkedő alakja 1952-ben emigrál, az Egyesült Államokban lesz egyetemi professzor.

Csikós-Nagy Béla 1942-től 1945-ig a Pénzügyminisztérium közgazdasági osztályán dolgozik. Miniszterét, Reményi-Schneller Lajost 1946-ban halálra ítéli a népbíróság. Csikós-Nagyot a háborús bűnösök internálótáborából a Budapest ellátásáért felelős kommunista politikus, Vas Zoltán szabadítja ki.

A közgazdász a következő négy és fél évtizedben igen fontos szerepet játszik a magyar gazdaságpolitikában. A háború után részt vesz az ország gazdasági-pénzügyi talpra állításában, az új pénz, a stabil forint 1946-os megteremtésében. 1948 és 1951 között a Tervhivatalban tölt be kulcspozíciót, ahol aztán 1952-től 1956-ig háttérbe szorul. 1957 februárjában alakul meg a kiváló közgazdász, Varga István vezette Gazdasági Szakértő Bizottság, amelynek Csikós-Nagy Béla is tagja lesz. Ugyancsak 1957-ben nevezik ki az Országos Árhivatal (1967-től Országos Anyag- és Árhivatal) elnökének. 1984-ig, huszonhét esztendeig áll az intézmény élén. Gyakori rádió- és sajtónyilatkozatai valószínűleg a Kádár-korszak legismertebb gazdaságpolitikusává tették.

Reformeri tevékenysége kevésbé volt ismert a nyilvánosság előtt. Amikor Nyers Rezső lett az első számú gazdaságpolitikus, Csikós-Nagyot is maga mellé vette, mint olyan tekintélyes közgazdászt, akire támaszkodhatott az új mechanizmus elfogadtatásában, kidolgozásában és bevezetésében. Negyedszázad múlva, 1988-ban, amikor a "létező szocializmus" időszakában Grósz Károly létrehozta az első "látható" miniszterelnöki tanácsadó testületet, annak a munkájába szinte értelemszerűen vonták be.

Csikós-Nagy Béla tudományos munkásságát is ifjan kezdte: 1938-ban, huszonhárom évesen A termelékenység története címmel jelentette meg első munkáját. 1978-ban az új árforradalomról írt könyvet. A Magyar Tudományos Akadémiának 1982-től volt tagja, s több rangos külföldi tudományos intézmény is tagjai közé választotta. A Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke volt. A rendszerváltás után cikkek, tanulmányok, előadások és könyvek sora jelezte, hogy tudományos alkotóerejének teljében van. Legutóbbi, kétkötetes nagy munkája, a Közgazdaságtan a globalizáció világában 2002-ben jelent meg. A mű angol fordításának sajtó alá rendezése közben érte a halál.

Csikós-Nagy Béla újabb elemzéseiben figyelmeztetett a jövő veszélyeire. A természeti erőforrások pusztulásának a gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásait vizsgálva egy nem régi írásában a következő hipotézist állította fel: "A XXI. század első felében a környezetbarát technológiák térhódítása fogja felemészteni az árutermelés számára rendelkezésre álló pénzügyi források jelentős részét. Ugyanakkor feltételezhetjük, hogy a gyártási technológiák és a gyártmányok környezetbarát átalakulása a XXI. század közepéig végbemegy, és a gazdaságnövekedés a század második felében már az életminőség veszélyeztetése nélkül történhet. Mindezeket jelentősen módosíthatják azok a korrekciók, amelyek a természeti tőke kvantifikálása révén fognak bekövetkezni. Feltételezhető azonban, hogy ilyen korrigálás a XXI. század első felében nagyobb csökkenést fog eredményezni, mint a XX. század második felében, hiszen az életfeltételek romlása a XX. század második felében gyorsuló ütemet vett, és ez a folyamat az előttünk álló évtizedekben inkább fokozódni fog."

(Csikós-Nagy Bélát ma 14.15 órakor kísérik utolsó útjára a Farkasréti temetőben.)

Csikós-Nagy Béla a lapunknak 1995-ben adott interjún
Csikós-Nagy Béla a lapunknak 1995-ben adott interjún
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.