A tavaly decemberi népszavazás előtt a kormány határozott kampányt folytatott a kettős állampolgárság ellen, három héttel korábban mégis határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely szerint meg kell alkotni a "nemzetpolgárság" közelebbről azóta sem definiált intézményét. A fideszes Németh Zsolt ezzel szemben akkor arra kérte a kormánypártokat, hogy "járuljanak hozzá az áttelepülés és a bevándorlás nélküli állampolgársághoz, az európai útlevélhez". Miután ezt a többség nem támogatta, a javaslatot már csak a kormánypártok támogatásával bocsátották részletes vitára, és a zárószavazás máig nem történt meg. Mindazonáltal Avarkeszi feladatkörét nemrég bővítették, és a megbízatását szeptember végéig meghosszabbították. Így a kormánymegbízott tevékenysége már kiterjed a határon túli magyarok közjogi státusának kidolgozására, valamint a Magyarországon kívüli határátlépés lehetőségének megteremtésére. A politikus egy korábbi sajtótájékoztatóján gondosan kerülte azonban a kettős állampolgárság kérdését, és a magyar útlevélről sem beszélt. Úgy tudjuk, hogy a kormánymegbízott újabb javaslataival néhány héten belül áll elő.

Az óvatosság érthető, hiszen kizárólag az EU és a szomszédos országok, illetve a határon túli magyarság számára is elfogadható megoldás jöhet szóba. Számukra azonban kizárólag a kettős állampolgárság és a magyar útlevél a jó megoldás. A már EU-tag Szlovákia és Szlovénia esetében ezt Brüsszel bizonyára nem kifogásolná, hiszen a közösség szempontjából semmilyen gyakorlati következménye nem lenne, s valószínűleg a tagjelölt Románia - esetleg Horvátország - kapcsán sem kell nagyobb ellenállásra számítani. Hosszabb távon az unión kívül maradó Szerbia és Ukrajna magyarsága viszont potenciális bevándorlóként jöhet szóba. Igaz, egyes elképzelések szerint a kettős állampolgárságot úgy is megadhatnák, hogy az ne jogosítson fel magyarországi - így unión belüli - letelepedésre, amire más tagállamokban van példa. De talán ennél is súlyosabb kérdés, hogy miként fogadnák a kettős állampolgárság intézményét a szomszédos országok. Ha a kormány a határon túli magyarok közjogi státusát esetleg a korlátozott tartalmú állampolgárság megadásával képzeli el - információnk szerint efféle törekvések a szocialista párton belül is vannak -, a döntés előtt körültekintő egyeztetésekre lesz szükség szomszédainkkal.