Egyelőre üres marad a Kálvin Center
Még mindig nem sikerült egyezségre jutnia a Kálvin tér 12. szám alatti irodaház építtetőjének és az építés fővállalkozójának, ezért nem lehet bérbe adni a hatalmas üvegpalotát. A kivitelezés minőségével kapcsolatban a Kálvin Center Kft.-nek kifogásai vannak, ám a hibákat a Switelsky Kft., a fővállalkozó nem hajlandó kijavítani. A két cég között elszámolási vita is van. A Kálvin Center Kft. egyébként már 2004 nyarán megkapta a józsefvárosi önkormányzattól a használatbavételi engedélyt, ám amíg a per tart, nem lehet beköltözni, mert a kifogásolt minőségű kivitelezésről még mindig készül a szakértői vélemény - tudtuk meg Fekete Gábortól, a Kálvin Center képviselőjétől. A Bécsben egy éve folyó per pedig valószínűleg még évekig eltart, ennyi ideig azért nem maradhat üresen a hatalmas, 8500 négyzetméteres épület. Várhatóan egy másik céggel fogják kijavíttatni a hibákat, ha azok dokumentálása lezárul. A döntéseket azonban a cég központjában, Bécsben hozzák az osztrák tulajdonosok.
Nyilván üresen is havi több millióba kerül egy ilyen épület fenntartása, ennél azonban még több az elmaradt haszon. Ha az ügyvezető által mondott, négyzetméterenként havi 12-15 eurós bérleti díjat vesszük egy évre visszamenőleg, hatalmas összeg jön ki.
A Kálvin Centerben élet jelei csak a Múzeum utca felől látszanak: a mélygarázsba vezető autógumi nyomok. A biztonsági őrök kocsijai hagyták. Az üvegportálon betekintve nyers viszonyokat láthatunk még: betonpadlózatot és kilógó vezetékeket. Fekete Gábor szerint az előcsarnokot majd a leendő bérlő igényei szerint alakítják ki.
A Kálvin Center melletti házakban eltérően ítélik meg a beruházót. A Baross utcai szomszédban korrektnek mondják, hiszen pontosan fizetett az általa okozott kisebb károkért. A Múzeum utcai szomszédság azonban már kevésbé értékeli ily pozitívan a beruházó kft.-t, bár itt is mindenkinek megtérítették a kárt. Itt azonban nem felejtették el azokat a napokat, amikor télvíz idején nem lehetett fűteni, mert a kéményekben visszajött a füst az irodaház túlzott magassága miatt. Egy úr tudni véli, hogy a mélygarázs belelóg a 4-es metró nyomvonalába. "És nézze meg, milyen anyagból építették azt az álhomlokzatot! Kopogtassa meg, üreges az egész! Már kezd potyogni" - mondja. A Múzeum utca 3.-ra gondol, ahol formahűen vissza kellett építeni a stabilitási problémák miatt lebontott régi homlokzatot. Azt persze nem írták elő, milyen anyagból. Megkopogtatom a falat mellmagasságban. Tényleg üreges: mintha gipszkartonból lenne. Kezdek hinni a név nélkül nyilatkozó úrnak.
Fekete Gábornak is elmondom mindezt. A metróvádat ő is hallotta, de cáfolja. A terveket ugyanis egyeztetni kellett a metrótervező UVATERV-vel, a polgári védelemmel, a BKV metróigazgatósággal és a közműcégekkel. Egyszerűen nem mehettek olyan mélyre, hogy az új metrót akadályozzák. Sőt, a Baross utcai oldalon azt sem engedélyezték nekik, hogy a másutt elfogadott 18 méteres mélységig leássanak, épp a metró miatt.
Azt elismeri, a Múzeum utca 3.-ban tényleg lepottyant néhány hete egy díszítőelem, mert a kivitelező nem elegendő számú csavarral rögzítette a gipszdíszeket. Ez után az eset után az öszszes hasonló homlokzatelemet ellenőrizik, s ahol kell pluszcsavarokat helyeznek el. Azt azonban már nem hitte, hogy üreges a fal. De ígérte, legközelebb ő is megkopogtatja.
