Az új részleg szerves része az elsősorban ápolásra specializálódott "nagykórháznak", ahol a bel-, krónikus, rehabilitációs és ápolási osztályokon 320 ágyon gondozzák a betegeket, alapvetően a vallás szabályait követve.

Az eredeti Szeretetkórház 1911-ben épült, majd 1952-ben államosították, és ma az Országos Idegsebészeti Intézetnek ad otthont. A Szeretetkórház melléképületei, a Chevra Chadisa menedékháza és Vakok Intézete 1914-ben épültek. A menedékházi részt nem vették állami tulajdonba, meghagyták a zsidó közösségnek. Itt működik azóta is a Szeretetkórház. A Vakok Intézete állami lett és az épületben a 1990-es évek elejéig az Uzsoki utcai Kórház tüdő- és idegosztálya működött. 1993-ban, az egyházi javak visszaadására hozott törvény alapján az Uzsoki utcai Kórháztól visszakerült felekezethez. A leromlott épületet a hitközség a kórház segítségével tataroztatta, és 1994-ben egy új, nyolcvanágyas fekvőbeteg osztály nyílt benne.

A holokauszt előtt Budapesten négy zsidó kórház volt. A legnagyobb, a Szabolcs utcai 1896-ban épült, 1948-ban államosították. A Maros utcai és a Városmajor utcai kórházakat 1952-ben államosították. Az egyikben most rendelőintézet működik, a másikat bombatalálat érte és rekonstrukciójára nem került sor.