Az MSZP Szili javára toboroz
Ma a Fidesz-frakció Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság első elnökét jelöli a köztársasági elnöki posztra. Ettől a pillanattól kezdve egy hete marad az MSZP-nek arra, hogy a szabad demokratákat maga, illetve államfőjelöltje, Szili Katalin mellé állítsa - de erre elemzők szerint nincs sok esély.
Szili Katalin megválasztására az első két fordulóban - ahol kétharmados többségre volna szükség - nincs remény. A házelnök az egyszerű többséget igénylő harmadik fordulóban reménykedhet, konkrétan abban, hogy megszerzi a leadott voksok több mint felét. Ha teljes létszámban megjelennek a képviselők, akkor ez 194 szavazatot jelent, viszont az MSZP-nek csak 178 képviselője van, tehát további voksokat kell gyűjtenie vagy az ellenzéktől (ez gyakorlatilag lehetetlen, ha a Fidesz Sólyom Lászlót jelöli. Egyébként az Alkotmánybíróság volt elnöke a favoritja az MDF-nek is), vagy a Szili Katalin jelölését pártszinten konokul elutasító szabad demokratáktól.
A kérdés: miben bízhat az MSZP? Az esélye gyakorlatilag a nullával egyenlő, csak két halvány reménysugár maradt a szocialisták számára. Az egyik, hogy vezető politikusaik nyilatkozataikban már többször is jelezték, hogy a koalíciós pártok további viszonya azon múlik majd, hogy az SZDSZ miként szavaz a jövő héten. Ez nyílt fenyegetés. A másik (az előzőtől némiképp eltérő gondolatmeneten nyugvó) reménysugár épp arra a felismerésre épül, hogy végül is nem pártok, hanem emberek szavaznak, ráadásul titkosan. Vagyis: az SZDSZ elutasíthatja Szili Katalint, ettől még képviselőik közül 10-11-en megszavazhatják.
Az MSZP támogatókat keres a függetlenek és azon fideszesek körében is, akikről már biztosan tudható, hogy pártjuk nem jelöli őket újra a képviselői posztra. De a fő csapásirány az SZDSZ meggyőzése - már van három szabad demokrata képviselő, aki jelezte: nem volna ellenére a házelnök államfővé választása: Mécs Imréről, Béki Gabrielláról és Kis Zoltánról van szó. Az MSZP-ben úgy okoskodnak, hogy "meggyőzhetők" a komoly kormányzati pozícióban lévők - kivéve Horn Gábort -, tehát Hankó-Faragó Miklós, Kovács Kálmán és Magyar Bálint, továbbá "átállíthatónak" tartják Jüttner Csabát, Kóródi Máriát, Mézes Évát, Világosi Gábort és Gulyás Józsefet. Vannak azonban az SZDSZ-frakcióban meggyőződéses Sólyom-pártiak is. Ők: Fodor Gábor, Eörsi Mátyás, Horn Gábor. Ha ők szavaznak is a volt alkotmánybírósági elnökre, a tizenkét átálló sem lesz elég.
A hét végén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is beszállt az SZDSZ-győzködők sorába, amikor a Napkelte című televíziós műsorban úgy fogalmazott: "A közös kormányzás sikerei szempontjából talán nem lenne nagyon szerencsés, ha a szabad demokraták az államfőválasztás kérdésében az ellenzék két pártjának támogatására szegődnének. Ez ma általam nem látható módon terhelhetné a későbbi kormányzást, márpedig szerintem, aki egy országot kormányozni akar, elsősorban arra kell ügyelnie, hogy amit meg akar valósítani, annak a támogatásához legyen meg mindenfajta feltétel: személyi, politikai, lelki".
A kormányfő kiemelte: az államfőválasztás pillanatáig érdemes azzal próbálkozni, hogy Magyarország köztársasági elnökét ne az ellenzék adja. Gyurcsány Ferenc leszögezte: az MSZP nem kötött háttéralkut az SZDSZ-szel Szili Katalin államfővé választása érdekében. A miniszterelnök közölte: meglehetősen markáns a véleménye a választás kapcsán kialakult helyzetről, de - tette hozzá - vannak olyan helyzetek, amikor lakatot kell tenni a szájára, és ha lehet, az utolsó pillanatig őrzi ezt a távolságtartást.
