"Alaposan felkészülünk, és figyelni fogunk minden lépést a kiemelés során" - nyilatkozta lapunknak a két évvel ezelőtt súlyos üzemzavart okozó sérült fűtőelemek eltávolításáról Kovács József, a Paksi Atomerőmű Rt. januárban kinevezett vezérigazgatója. Azt már pontosan tudják, hogy mi vezetett a harminc üzemanyag-kazetta sérüléséhez, és azzal is tisztában vannak, miként emelik ki a sérült fűtőelemeket. A vezérigazgató elmondta: az Országos Atomenergia Hivatal megkapta a kiemelés elvi engedélyezéséhez szükséges dokumentumokat, amelyeket már a nyár elejére elbírálhatnak. Ezt követően további engedélyeket kell beszerezni.

Ezzel párhuzamosan megkezdődik a kiemeléshez szükséges eszközök, berendezések elkészítése. Az elmúlt hónapokban Pakson és az orosz vállalkozónál is elkészült egy-egy tisztítótartály-makett, amely a kiemelésre kidolgozott megoldás és a használandó eszközök tesztelését szolgálja. A következő időszakban a kiemelést végzők minden lépést begyakorolnak, és minden lehetséges változatra felkészülnek. Ez az alaposság éppen az üzemzavar tanulságaiból fakad. Akkor az erőmű vezetése megbízott egy világhírű cég szakembereiben. Az eredmény ismert. Még egyszer ez nem fordulhat elő.

A vezérigazgató elképzelhetőnek tartja, hogy már az év végén megkezdődhet a sérült részek átemelése a biztonságos tokokba, majd a tokok pihentető medencébe helyezése. A kiemelésnél harminc magyar és harminc orosz szakember működik együtt. A munka várhatóan két-három hónapig tart. Senki által sem kívánt műszaki újdonságról van szó: a világon ehhez hasonló feladatot még nem oldottak meg.

"A korábbi hírektől eltérően a kiemelés nem politikai, hanem kizárólag szakmai, ezen belül is biztonsági kérdés. A tisztítótartályban lévő sérült fűtőelemek kiemelését akkor fogjuk kezdeni, amikor a biztonság maximális betartása mellett az elkezdhető" - hangsúlyozta a vezérigazgató.

Az atomerőmű üzeméhez szorosan kapcsolódik a kiégett fűtőelemek kezelésének kérdése. A kiégett kazettákat éveken át a Szovjetunióba, majd Oroszországba vitték, ám a kiszállítás az 1990-es évek közepétől bizonytalanná vált. A hasonló helyzetek elkerülésére az erőmű mellett felépült a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT), amelyben ötven évig lehet biztonságosan tárolni a kazettákat. A rendszer ráadásul bővíthető. "Remélem, a következő fél évszázadban a tudósok kidolgozzák a fűtőelemek optimális kezelésének módját" - fűzte hozzá Kovács, aki szerint kicsi az esélye annak, hogy a közeljövőben Paksról Oroszországba kerülnének kiégett fűtőelemek. Döntés jelenleg az átmeneti tároló bővítésére van. A kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezése ma még megoldott az erőmű területén, 2008-ra azonban el kell készülnie a végleges elhelyezést megoldó bátaapáti tárolónak.

"A paksi atomerőmű működését lehet ugyan kétségbe vonni, de akkor olyan reális alternatívát kell mutatni, ami a népesség növekvő energiaigényét is kielégíti, miközben nem nő a károsanyag-kibocsátás sem" - reagált az antinukleáris csoportok véleményére Kovács József. A megújuló energiaforrások a maguk helyén hasznosak - lehet velük példálózni -, de tudomásul kell venni, hogy azokkal nem világíthat, fűthet, közlekedhet az egész ország. Ha kiesne a Pakson működő, csaknem 2000 megawattnyi - az ország termelésének negyven százalékát adó - kapacitás, és azt más forrásból kellene pótolni, akkor szerinte évente 5,6 millió tonnával több szén-dioxidot engednénk a levegőbe, ráadásul a villanyáram 21 százalékkal lenne drágább. Különösen fontosnak nevezte, hogy az atomerőmű úgy a legolcsóbb, hogy az általa termelt áram árában benne van a leszerelésnek, illetve a majdani hulladékok elhelyezésének az ára is. A paksi áram ára jelenleg 8,69 forint kilowattóránként, ebből 2,14 forintot a nukleáris pénzügyi alapba fizetnek be - az idén 23,7 milliárdot. Ezek a befizetések fedezik a majdani költségeket.

Pakson 2012 és 2017 között letelik az eredetileg tervezett harmincéves üzemidő, a húsz évre tervezett további működés műszaki és biztonsági megalapozása folyamatban van. Ez az újabb két évtized a vezérigazgató szerint lehetőség arra is, hogy megfontolt szakmai döntések szülessenek az ország középtávú energetikai programjának kialakításához. Kovács szerint a nukleáris energiát reális alternatívaként kell figyelembe venni a koncepció kidolgozásakor.