Meglehetős szigorításokat tartalmaz az adóeljárási rendről szóló törvény új változata. A 2006-os módosításokról a kormány ma tárgyal - a száz lépés program gazdaságfehérítési céljainak részeként.

A feketemunka visszaszorítása érdekében például adatszolgáltatási kötelezettséget írna elő a Pénzügyminisztérium az építésügyi hatóságok számára. Közölni kellene egyebek között az építtetőre, illetve a kivitelezőre, valamint az építési tevékenység megkezdésére vonatkozó információkat. Az adóhivatal - szakértői véleményekre alapozva - közzétenné, hogy milyen jövedelmezőséget, élőmunkaköltséget és anyagszámlát vár el az ellenőrizendő főbb tevékenységeknél - így valószínűsíthetően az építőiparban is. Becsléssel állapíthatná meg az APEH az adó alapját azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél az előirányzottól jelentősen eltérnek - áll az adózás rendjéről szóló törvényt módosító, lapunk birtokába került pénzügyminisztériumi előterjesztésben.

Jelentősen szigorodnának a mulasztási bírság szabályai is. Már most is büntethető az a személy is, aki akadályozza az adóhatósági ellenőrzést vagy az üzletbezárást, ám legfeljebb csak százezer forintra. Jövőre az eljárást akadályozó személynek, illetve annak, aki a lepecsételt üzletben folytatja a tevékenységét a lezárási napok számával megszorzott büntetéssel kell számolnia. Az alkalmazottak bejelentésének elmulasztásakor a feketén foglalkoztatottak számával szorzódik a kétszázezer forintos bírság. Ugyanez vonatkozna arra az esetre, ha a munkáltató vagy a kifizető hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy nem ad tájékoztatást az adóhatóságnak a foglalkoztatással összefüggő adó- és járulékkötelezettségéről. Ekkor a bevallásban érintett magánszemélyek számával növekedne a szankció összege, függetlenül attól, hogy mindenkinél vagy csak egyes alkalmazottaknál történt mulasztás.

Januártól ezenkívül a munkáltatóknak negyedéves bevallásban kellene elszámolni a foglalkoztatással összefüggő kötelezettségeikkel. A mostani rendszer ugyanis nem alkalmas arra, hogy meg lehessen állapítani, ki után fizetnek járulékot, s ennek alapján ki jogosult ellátásra. Jelenleg különböző időpontokban, lényegében ugyanazon kötelezettségekről külön-külön adatot kell szolgáltatni az APEH, a nyugdíj-biztosítási igazgatóságok és az egészségbiztosítási pénztárak felé. Ugyanakkor a jelenlegi rendszerben egymástól eltérő információkat lehet közölni, az adatbázisok közötti ellenőrzés részben vagy egyáltalán nem működik, így számos visszaélésre van lehetőség. A javasolt módosítás - az indoklás szerint - megteremti az alapjait annak, hogy minden magánszemélynek egyéni adó- és járulékszámlája legyen.

A PM szerint a módosítás révén minimálisra csökkenne annak a lehetősége, hogy biztosítás és a járulékkötelezettségek teljesítése nélkül nyugdíjjogosultságot lehessen szerezni, vagy egészségügyi ellátásban lehessen részesülni. A negyedéves bevallási kötelezettséggel járó informatikai fejlesztés, valamint a többletlétszámigény tízmilliárd forintjába kerülne az APEH-nak.

A javaslattervezet szerint viszont csak két év múlva - az áfa kivételével - egy központi számlára lehetne a különböző adó- és járulékfizetési kötelezettségeket utalni.

Ugyancsak 2007-től lépne életbe az a szabályozás, amely szerint már nem lehetne kérni a munkáltatóktól, hogy készítsék el adóbevallásainkat. Ehelyett az adóhatósági adómegállapítást (adam) lehetne választani, vagy önállóan benyújtani a bevallást. Az adam fejlesztése 750 millió forint többletforrást igényel.