Teiresziasz a metróban
Aztán a talapzatra felkerült a szobor. Egy ülő vak ember kutyával. A dolog most már érthetőbbé vált. Igen, igen, ő tehát Teiresziasz, a vak jós. Kezében a bot. De miért ül napközis széken, félmeztelenül? Miért mutat a kijárat felé? És a kutya miért megy, ha a gazdája ül? Egyáltalán, miért van ez az egész itt, a metróban? Ehhez hasonló kérdéssor fut végig az utasok fejében, amikor elsietnek Teiresziasz előtt. A legújabb pesti szobor továbbra is talány maradt. Formavilágát hajlandók vagyunk befogadni, de mégis nehezen tudunk azonosulni vele, mert nem értjük pontosan.
Miért ilyen idegen ez a szobor? - kérdezzük az ifjú alkotót, Oláh Mátyás Lászlót, aki segít is megfejteni ezt az érzést. Ez volt a diplomamunkája, a kompozíció egy BKV-piktogramból született, abból, amely a vakok ülőhelyét jelzi. Ez a rajz van térben megfogalmazva. Ezért ilyen merev, mint az egyiptomi szobrok. Hiszen azok is tulajdonképpen térbeli hieroglifák. Teiresziasz pedig azért lett, mert a figura maga is vak, s az ókori jósnak amúgy is sok köze volt a mitológiai alvilághoz, amelyet a metró föld alatti világa idéz meg.
Az ifjú szobrász egyébként nem először hökkenti meg a pesti járókelőket. Tavaly az őszi fesztiválon, az ARC köztéri szoborpályázaton a Leütöm aput című figurával hívta fel magára a figyelmet - már csak azért is, mert alkotását mindjárt az első nap ellopták. Hasonló érzéssel, valami izgató értetlenséggel fogadtuk azt a művét is. Mint amikor egy viccet nem egészen értünk, de azért tudunk nevetni rajta, bár piszkál nagyon, mi lehet az igazi poén.
Így vagyunk Teiresziasszal is. Vajon mi lehet az igazi poén? A szobrász persze szándékosan nem ragasztotta ki a talapzatra az ötletadó piktogramot. Nem akart segíteni a megfejtésben. Másrészt a megértést nehezítette azzal is, hogy a figurákat szándékosan nagyon valóságosra mintázta, de csalóka ez a könnyen érthetőség, mert az alakok közötti kapcsolat viszont szürreális, és ez megakaszt bennünket a könynyűnek látszó befogadásban. Oláh Mátyás szereti, ha a szobrai gravitálnak a mítoszok felé a maguk maiságán túl. Ettől a szobortól például a peron is más értelmet kap, kicsit olyan lesz, mint egy egyiptomi templom oszlopcsarnoka.
De hogy került Teiresziasz ide, a metróba? A kutya vezette ide. A szobrász ugyanis egy labradort keresett modellnek, s a tenyésztő, akit ajánlottak, véletlenül a BKV egyik vezető beosztású munkatársa volt. Míg mintázták Vidrát, a melankolikus ábrázatú labradort, a gazdájának megtetszett a szobor, pláne hogy a BKV-hoz is köze van. Ráadásul pont jól illeszkedett az állomásfelújítási tervekbe. Hát így történt.
Sőt, az ifjú művész egy másik szobrát is felállítja a közlekedési vállalat. Ez a tervek szerint a Blaha Lujza téri peronra kerül, s egy lányt ábrázol, amint pénztárcáját a szájába kapva keres valamit a táskájában. A címen még gondolkodnak.
