Bocskai István közölte, hogy a Magyar Hírlap által hétfőn idézett kormányhatározat valószínűleg a határozattervezetnek egy nagyon korai változata volt, a dokumentum új változata jelenleg is tárcaközi egyeztetésen van. Mint mondta, még nem tudni, mikor kerülhet a kormány elé a határozattervezet.

A napilap hétfői számában megjelent cikk szerint az áll a tervezetben, hogy "a kormány felhívja a honvédelmi minisztert a lehetséges helyszínek vizsgálatára – különös tekintettel a Zengőn történő megvalósításra –, továbbá készíttesse elő a megvalósítási terveket úgy, hogy a kivitelezés legkésőbb a 2006. évben megkezdődhessen".Bocskai István ezzel szemben közölte, hogy a jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő dokumentum készítői egyetlen helyszínt  sem emeltek ki, hanem az előterjesztés arról szól, hogy minden eddig  szóba került lehetséges telepítési helyet át kell tekinteniük a tárcáknak.

Korábban a Zengő-csúcs, a Hármas-hegy és a Tenkes-hegy került szóba lehetséges helyszínként.

Ismertetése szerint azért van szükség erre a kormányhatározatra, hogy azt a vizsgálatot az államigazgatási szervek is elvégezhessék, amit eddig egy független szakértői testület tett meg.

Mint mondta, ezzel, a szakmai munkát meghatározó kormányhatározattal a független szakértői munka hivatali úton folytatódik, az illetékes minisztériumoknak együttműködve kell a felmerülő, szóba jöhető helyszíneket a legnagyobb szakmai alapossággal megvizsgálni és a megvalósítási terveket kidolgozni.

Az ügy előzménye: civil szervezetek 2004 februárjában megakadályozták, hogy megkezdődjenek az eredetileg a Zengőre tervezett NATO-lokátorállomás megépítését előkészítő fakitermelési munkák a Mecsekben. A lakossági felháborodás és a sorozatos megmozdulások hatására tavaly egy szakértői grémium vizsgálta meg a lokátor elhelyezésének lehetőségeit.

A testület megállapította, hogy a NATO-radarállomás három lehetséges helyszíne közül egyik sem olyan, ahol három nagyon fontos érdek maximális szinten érvényesülhet: a radartechnikai adottságok megléte, a természeti értékek maximális megvédése, illetve az országos és a helyi civil mozgalmak megfelelő hozzáállása - mondta akkor sajtótájékoztatón Láng István, a testület elnöke. Közölte: ésszerű kompromisszummal "elvileg mindhárom helyszínre telepíthető a radarállomás, de mindegyik esetben jelentős, és jellegében eltérő következményekkel kell számolni".

A Zengő-bizottság december 9-én hozta nyilvánosságra kiegészítő jelentését, amelyben a síkvidéki lokátorok alkalmazását sem találta a többinél megfelelőbb megoldásnak a Magyarországra tervezett NATO-radar felépítésének helyszíneként.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az idén januárban jelentette be, hogy várhatóan tavasszal dönt a kormány a mecseki Zengőre tervezett NATO-lokátor ügyéről. A szaktárca vezetője akkor azt mondta, hogy a kormány alaposan elemzi a helyzetet, értékeli a Zengő-bizottság javaslatait, és azt is figyelembe veszi, hogy a döntés milyen anyagi konzekvenciákkal jár.

Nincs olyan döntés, hogy a NATO-radarállomást a Zengőn kell megépíteni - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök márciusban egy internetes portálon megjelent interjúban. "A korábbi tervek nem kellő körültekintéssel készültek. (...) Nem zárjuk ki a Zengőt, de nem mondjuk azt, hogy ott kell megépülnie, csak éppen másképp. Új terv készül, megnézzük, melyik alternatívának milyen előnyei és hátrányai vannak. És be fogjuk mutatni őket" - mondta a kormányfő az Indexnek az idén márciusban.

Kiemelte: olyan megoldást keresnek, amely egyenrangúan kezeli a környezetvédelem és a honvédelem szempontjait, s amely figyelembe veszi a környéken élők érdekeit. (MTI)