Meglepetésként érte az építőipari vállalkozásokat, hogy a kormány feketemunka elleni küzdelmének az építőiparra vonatkozó elképzeléseiről a sajtóból kellett értesülniük. - Ha a tervek nyilvánosságra hozatala előtt minket is bevontak volna az előkészítésbe, nem jelenhetett volna meg például az az életidegen javaslat, hogy a 10-30 millió forint közötti értékű családi házak építési engedélyének kiadását a beruházás költségvetése és a kivitelező vállalkozók, alvállalkozók, művezető, műszaki ellenőr listájának benyújtásához kössék, helyette például tervezői költségbecslés mellékelését javasolta volna a szakma - hangzott el az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) huszadik, napokban tartott közgyűlésén.

- A feketemunka fölszámolása az építőipar érdeke is, a szakma azonban attól tart, hogy a kormány tervezett intézkedései miatt emelkedni fognak a kivitelezési árak, s valószínűleg nehezen lesznek teljesíthetők a Fészekrakó-program értékhatárai, valamint a már megkötött szerződések - állította Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke, akit a tisztújító közgyűlésen egyhangú döntéssel ismét a szervezet vezetőjévé választottak. Ez tovább rontja a tőkehiánnyal és a - most már az ágazat egészére jellemző - körbetartozással küzdő vállalkozások helyzetét, és számos kisvállalkozás megszűnéséhez vezethet. Az elmúlt években ugyanis újra a kilencvenes évek elejére jellemző mértéket öltött a teljesítés utáni késedelmes, gyakran 2-3 hónapos fizetés - ami körbetartozáshoz vezetett. A legtöbb problémát az állami, önkormányzati beruházások okozzák, itt a leglassabb a kifizetés.

- Támogatjuk az ÉVOSZ által javasolt ágazati bértarifarendszer kidolgozását, amelyet az állam garantálna és hirdetne meg, ahogyan a munkaügyi és idegenrendészeti ellenőrzések öszszehangolására tett javaslatot is, emellett reális rezsióradíjakat kellene megállapítani a közbeszerzési pályázati feltételeknél - jelentette ki Fegyverneky Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnökhelyettese a közgyűlésen. Mint mondta, elkészítették feketemunka elleni javaslataikat, melyekről múlt hét pénteken egyeztetett a szakmai érdekképviseletekkel Kolber István tárca nélküli miniszter. A tervek szerint május 18-án tárgyalná a kormány az egyeztetések során kialakított törvényjavaslatokat.

Az ÉVOSZ szakemberei mindössze azt sérelmezték, hogy az egyeztetés előtt nem kaptak érdemi tájékoztatást a kormány elképzeléseiről, s így nem is készülhettek fel a tárgyalásokra, nem közvetíthették a tagszervezetek véleményét sem. Több szakember szerint nem reális a május 18-i határidőig kidolgozni az építőipar egészére vonatkozó szakmai javaslatokat. - A száz lépés program nem indokolhatja, hogy olyan elhamarkodott intézkedéseket hozzanak, amelyek az építtetők és a kivitelezők számára is hátrányosak - jelentette ki Tolnay Tibor.

- Az ágazati bértarifarendszer és a besorolási kategóriák kialakításával kapcsolatos javaslatainkat a rendszerváltás óta minden kormány számára felajánlottuk, a rendszer mégsem épült ki, most pedig időre van szükség, hogy a korábbi javaslatokat a szakszervezetekkel együttműködve hozzáigazítsuk a jelen feltételeihez - mondta Nagy János, az ÉVOSZ ügyvezetője. Az ágazati párbeszédbizottság hétfőn tárgyalt a munkaügyi tárca képviselőivel arról, jogászaik kapnak-e anyagi támogatást ahhoz, hogy a szakszervezetekkel együttműködve nekilássanak a bértarifarendszer kidolgozásának, amely az ágazati kollektív szerződés kidolgozásának első lépése. A bértarifarendszer azonban a jelenlegi törvények szerint kollektív szerződés nélkül nem terjeszthető ki minden dolgozóra. Egyébként is csak akkor hatásos, ha egyszerre legalább öt-hat ágazatban vezetik be.