Több egészségügyi lépés akár azonnal is
Elsősorban azok, amelyek nem "kérnek" pénzt, hanem inkább szervezést igényelnek. Ami biztos: a programhoz az idén legfeljebb a gazdasági élet szereplőitől kerülnek források a rendszerbe, az egyébként is szorongatott költségvetésből aligha. Úgy tudjuk, a legutolsó pillanatig is módosult, formálódott "lépések" közül a legelső helyen a sürgősségi ellátóközpontok és osztályok kialakítása szerepel, ezekhez a források eleve megvannak, ahogy a menetrend is.
Már az idén várható a nőgyógyászati, illetve emlőszűrések kiterjesztése, amelyhez bankok és gazdasági társaságok támogatására is számít a kormány.
Több általunk megkérdezett szakértő szerint hamarosan rendeződhet a kevésbé tehetős vidékek úgynevezett hátrányos helyzetű háziorvosi praxisainak sorsa is: valószínű, hogy a hálapénzben gazdagabb körzetek központilag folyósított fix díjazásából csoportosíthatnak majd át az üres, vagy rossz feltételek mellett dolgozó praxisokhoz. Kiss József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója lapunknak elmondta, hogy abban bízik: a tényleges differenciált finanszírozás jövőre kezdődik, és újabb forrásokkal, nem pedig belső átcsoportosításokkal lehet segíteni a hátrányos helyzetű praxisokon. A járó- és fekvőbeteg-ellátás közötti "átjárhatóság" viszont már év közben is megvalósulhat, ehhez pedig szintén nem kellenek újabb pénzek.
- A két kassza "összenyitása" érdekeltté teszi a gyógyítókat abban, hogy az ellátást valóban ott adják, ahol az indokolt - mondta a vezető. - Ma például egyedi méltányosságból, illetve külön keretből adott gyógyszerekhez csak a kórházi finanszírozáson keresztül lehet hozzájutni. A jövőben viszont már kerülő utak nélkül kaphatják meg a betegek a sokszor életmentő, drága gyógyszereiket. Ez csaknem tízmilliárdos keret átcsoportosítását jelenti - részletezte a főigazgató.
Szintén elsősorban szervezést igénylő változás az egészségügyi ellátási csomagok meghatározása. - Először is az alapcsomagot definiálják, azt, amely annak is jár, aki maga nem tud biztosítást fizetni. Ide-tartozik a mentés, a sürgősségi ellátás, a közegészségügy, a védőoltás, a fertőző osztályok igénybevétele, az anya- és csecsemővédelem, a védőnői ellátás. Nem könnyű meghatározni, hogy hol ér véget a sürgősségi ellátás és hol kezdődik a valódi gyógyítás. Ebben a biztosítók támpontokat adnak. Ha valakit például Németországban baleset ér, és súlyos karsérülést szenved, ott rögzítik, ha kell, begipszelik, fájdalmait csillapítják, de egy esetleges helyreállító műtétre már hazaküldik, vagy külön elszámoltatják az itteni biztosítóval. Jelzik tehát: az már nem az ingyenes alapszolgáltatás része - ismertette a gyakorlatot Kiss József, aki a mostani bejelentések kapcsán a biztosítót érintő kérdésekben elvi áttörésről beszél.
- A másfél évtizede kialakított, "társadalombiztosítás" idáig csak torzult: a 3,8 millió járulékfizetővel szemben ma több mint tízmillió az ellátásra szoruló. Folyton a társadalombiztosító kasszájának hiányáról beszélnek, miközben egyszerűen több a feladat, mint a hozzá rendelt forrás. Nincs állami hozzájárulás sem a szociálisan rászorulók után, sem azok után, akik nincsenek bejelentve. Ha a fizetőket és az ellátottakat öszszehasonlítom, kiderül, kik azok, akik kilógnak, és akkor már ellenőrizhető, hogy miért. Utána ezt jelezni lehet az adóhatóságnak - mondta a főigazgató, aki úgy becsüli, sok százezren vannak, akik dolgoznak, de járulékot nem fizetnek. Az ennek nyomon követéséhez szükséges aktív biztosítási kártya bevezetése 2008-ban várható, egyes lépésekre azonban még az idén sor kerül.