Gyurcsány ismertette az egészségügyi reformot
A miniszterelnök szerint politikai bátortalanság és szakmai tétovaság volt az oka, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem történt meg a szektor átfogó reformja. Érdemi részeredménynek nevezte a háziorvosi praxis privatizációját, de a rendszer egésze nem tudott kitörni abból a problémából, hogy állami, vagy biztosítás alapú egészségügy legyen.
Lépések a sürgősségi betegellátásban
A kormányfő - a száz lépés programjának egészségügyet érintő intézkedéseit ismertető - napirend előtti felszólalásában elmondta: ma a települések, lakások 75 százalékában van csak reális esély arra, hogy negyedórán belül megérkezzen a mentő, ezt az arányt szeretnék egy éven belül 90 százalékosra emelni.
Hozzátette: a cél érdekében új sürgősségi osztályokat hoznak létre négy megyében, új mentőállomások létesülnek legalább tíz városban, és átalakítják a helikopteres mentőszolgálat rendszerét. Mint mondta, kialakítják azt a szolgálatot, amelyben hat központból az ország kilencven százaléka helikopterrel elérhetővé válik.
Rákellenes program
A kormányfő a Nemzeti Rákellenes Program elindítását jelentette be. A tervek között szerepel a vastagbélrákra és a prosztatarákra vonatkozó szűrés bevezetése a férfiaknál, valamint még az idén egy új onkológiai központ létesítése a Közép-Dunántúlon. Közölte: ezzel párhuzamosan elkezdik az olyan kórházi osztályok minősítését, amelyek hosszú távon stabil szakmai bázisai lehetnek a diagnosztikának és a terápiának.
Tájékoztatása szerint, a minisztérium még az idén programot indít a terápiás készülékek felújítására és cseréjére.
Túl drágák a gyógyszerek
A miniszterelnök a háziorvosi szolgálatról azt mondta: az államnak egy olyan háziorvosi praxisalapot kell létrehoznia, amely felvásárolná a forgalomképtelen praxisokat.
A kormányfő kiemelte: az Európai Unióban nincs még egy olyan ország, amely az egészségügyi kasszájából, annyit fordítana gyógyszerre mint Magyarország, vagyis minden harmadik forintot.
Egyéni járulékfizetés nyilvántartása
Gyurcsány szerint meg kell teremteni az egyéni járulékfizetés nyilvántartását, szabályozott rendjét, mert jelenleg nem lehet tudni, hogy ki mennyit tesz be a kasszába.
Mint mondta, tízmillió embert négymillió biztosít, és 500 ezer olyan ember van, aki aktív, dolgozik, azonban nem biztosítja magát. "Nem jó, ha olyan rendszert csinálunk, amely azoknak kedvez, akik potyautasként ülnek fel a társadalombiztosítás közös nagy hajójára" - fogalmazott.
Többszintű betegbiztosítási rendszer
A kormányfő elmondta: lenne egy normál ellátási csomag a biztosítottaknak, továbbá egy olyan emberi jogi alapon járó csomag, amely minden, az országban tartózkodó embernek jár, legyen magyar, vagy külföldi, például balesetek esetén, járványügyi helyzetekben, vagy szüléskor.
Ugyanakkor véleménye szerint, aki megengedheti magának, az fizethetne a plusz szolgáltatásokért is, de vannak olyan szolgáltatások, például a vérellátás, amelyeket állami kézben kell tartani.
Az SZDSZ támogatja
A száz lépés programjának most ismertetett elemeit a liberálisok támogatják - mondta reagálásában Pető Iván.
Katona Béla szocialista frakcióvezető helyettes szerint mindenkinek pontosan kell tudnia, mi jár állampolgári jogon, még ha nem is fizetett soha járulékot. S meg kell határozni azt is, mi jár azoknak, akik tisztességesen fizetik a járulékot. Azt is tudni kell, mi az, ami nincs ebben a csomagban, mik az extra szolgáltatások. Aki ugyanis ez utóbbit igényli, az fizesse meg.
Katona elmondta, Európa fejlettebb felében az egészségügyi kiadásoknak 6-17 százaléka a gyógyszerköltség, Magyarországon azonban 30 százalék körüli. Ez két cél kitűzését teszi szükségessé: az egyik, hogy mindenki kapja meg a szükséges gyógyszert, a másik pedig, hogy a megfelelő gyógyszerek közül az olcsóbbat kapja meg a beteg.
Ellenzék: nincs benne semmi új
Csáky András (MDF) emlékeztetett: az előző ciklusban évente kaptak erről kimutatást a biztosítótól, de ez a kormányváltás után megszűnt. "Önök szüntették ezt meg" - tette hozzá.
Varga Mihály (Fidesz) szerint ez Kommunikációs PR-offenzíva. Mint mondta, a három évvel ezelőtti, vagy a tavaly őszi programokban ugyanezeket lehetett hallani, és mégis "hol vagyunk ma ettől" - hangoztatta.
Harmincmilliós hitelek felvevői nem kapnak támogatást
A miniszterelnök viszontválaszában nyugtázta, hogy a vitában azt "senki nem vitatta, hogy a 2002. évi kétéves költségvetés második évére tervezett egészségügyi előirányzathoz képest az idei évben közel ötven százalékkal többet költünk.
Gyurcsány arra az ellenzéki kérdésre, hogy a kormány a beadott módosító javaslatokat miért nem támogatja, azt válaszolta: például azért nem, mert továbbra is szerepeltetik azt, hogy nekünk kamattámogatást kellene adni azoknak a lakásvásárlóknak vagy lakásépítőknek, akik legalább harmincmillió forintnyi hitelt akarnak felvenni. Kiemelte, hogy a kormány ezt soha nem fogja támogatni, majd hozzátette: "önök ebben az ügyben egy konzervatív, a felső-középosztályt támogató társadalompolitikát csinálnak, mi ezt nem támogatjuk".
A miniszterelnök az egészségügy reformjáról azt mondta: úgy döntöttek, hogy biztosításalapú egészségügy lesz, de abban még vitatkoznak a Szabad Demokraták Szövetségével, hogy "több-e vagy egy a biztosító".
Megjegyezte, hogy ha az ellenzék hozzá akar járulni ehhez a vitához, akkor a lényegről kell tudni beszélni. Akkor mondják azt: "igen, akarunk társadalombiztosítást, valóságos biztosítást, ahol engem kiszolgálnak az én pénzemért, ahol keresik a kegyeimet, (...) vagy nem akarok ezzel foglalkozni, továbbra is fenn akarom tartani azt a rendszert, ami ma van".
Gyurcsány kiemelte, hogy 1997-ben volt utoljára Magyarországon olyan kormány, amely struktúrákhoz mert hozzányúlni, Horn Gyula vezetésével. Hozzátette, hogy 1997 óta a polgárinak mondott Orbán-kormány, illetve "a mi elmúlt három évi kormányzásunkban" azt hittük, hogy a struktúrák változatlanul hagyásával, pusztán az adófizetők pénzének másként való elosztásával eredményt lehet elérni.
(forrás: MTI)
