Uniós vizsgálat a magyar vasútnál?
Levélben figyelmeztette a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vezetését az Európai Unió közlekedési biztosa a magyar magánvasutak, és a MÁV közti esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésére. A Népszabadság értesülései szerint a brüsszeli diplomata május 2-i keltezésű, tájékozódó jellegű, ám mégis formális uniós vizsgálat megindításával fenyegető levele hivatalosan egyelőre nem jutott el a címzetthez. Pákozdi István, a gazdasági tárca főosztályvezetője legalábbis a MÁV iparvágányai, illetve a kombinált szállítási terminálok használatának egységes szabályait hiányoló levélnek csupán aláíratlan másolatát kapta kézhez. Ennek ellenére a hírek szerint a minisztérium megkezdte az előkészületeket a vasúti törvény a MÁV és a magánvasutak viszonyát egyértelművé tevő módosítására.
Az unió közlekedési biztosa természetesen nem ötletszerűen, hanem az egyik magyar magánvasút panasza nyomán kereste meg a gazdasági tárcát. Bogdán András, a vasútvállalati engedélyét tavaly megszerző Floyd Kft. ügyvezetője lapunknak arról beszélt: azért fordult az EU illetékeseihez, mert a MÁV-val folytatott hadakozásában hazánkban nem kapott segítséget egyetlen felelős intézménytől sem. Az állami vasúttal már mozdonyai magyarországi forgalomba állítása miatt is tengelyt akasztó cégtulajdonos számára akkor telt be a pohár, amikor egyik konténervonata adminisztratív akadályok miatt nem jutott el időben úticéljához.
Álláspontja szerint, a MÁV három szerelvénye zavartalan leközlekedtetése után adott árajánlatot a vonatok Budapesti Intermodális Logisztikai Központba (BILK) való beengedésére. Azt viszont a már megkötött megállapodás ellenére sem tette lehetővé, hogy a szerelvényenként 200 ezer forintos díjat a magánvasút átutalással fizesse be. A negyedik Ausztriába tartó vonatot a készpénzes befizetésig nem engedték be a kombinált fuvarozási terminálra. Így az nem tudta tartani a magánvasút megbízójával kötött szerződésében rögzített határidőket. Ezért az osztrák megbízó mintegy 40 ezer eurós kárát előreláthatólag a Floydon próbálja majd behajtani. Konténervonatát pedig - a korábban szintén a magánvasúttól az államihoz került autóalkatrész-szállító Touareg Expresszhez hasonlóan - ma már a MÁV továbbítja.
A MÁV-nál ezzel szemben úgy tartják: a Floyd Kft. megkapta a lehetőséget a BILK használatára. A társaság jegyzőkönyveinek tanúsága szerint legalábbis a magánvasút közvetlenül szerződést köthetett a BILK-kel vonatai fogadásáról és kiszolgálásáról. Ugyanakkor a MÁV önköltségi szinten, fedezet nélkül közreműködött a Floyd fuvarfeladatának ellátásában. Ezzel együtt az állami vasútnál nem értik, hogyan fordulhatott az EU közlekedési biztosához egy a vasúti törvény szerint a vasútvállalati engedély megszerzésére sem jogosult cég. A MÁV szerint ugyanis a Floyd Kft. annak ellenére kapta meg az engedélyét, hogy a törvény szerint ez csak részvénytársaságoknak adható.
A Központi Közlekedési Felügyelet (KKF) jogosult eldönteni ki kaphat hazánkban vasútvállalati engedélyt - jelentette ki Antal Dániel. A gazdasági tárca vasútszabályozásért felelős miniszteri biztosa szerint a magánvasút problémája ettől függetlenül azért került a brüsszeli közlekedési biztos asztalára, mert hazánkban nem alakult meg az ilyen esetek rendezéséért felelős magyar vasúti hivatal. Mint elmondta: az EU közlekedési biztosa által kilátásba helyezett formális vizsgálat csak akkor kerülhető el, ha a május 15-i határidőre sikerül kielégítő választ adni a felvetődött kérdésekre. Így például arra, hogy a szaktárca mit tesz az iparvágányok és kombinált terminálok egységes használati feltételeinek megteremtése érdekében. Emellett be kell mutatni azt is, milyen ütemterv szerint jön létre a vasútszabályozásért felelős, a MÁV-tól függetlenül működő vasúti hivatal.
Azt csak találgatni lehet, pontosan milyen következményekkel járhat az uniós biztos magyarországi vizsgálódása. Mindenesetre a legsúlyosabb esetben hazánk a lengyel vasúthoz hasonlóan akár több millió eurós, tehát néhány milliárd forintos bírságot is kaphat. Emellett magának az eljárásnak a költségei is tetemesek lehetnek. A hírek szerint azonban ezzel a lehetőséggel a gazdasági tárcánál egyelőre nem számolnak komolyan. A jelenlegi szabályozási hiányosságok felszámolása, a vasúti törvény kiegészítésének előkészítése ugyanis már korábban megkezdődött. Így ha a GKM végül hivatalosan is megkapja az EU közlekedési biztosának késlekedő levelét, a tárca minden kérdésre megnyugtató választ tud majd adni.
Úgy tudjuk: a MÁV-on belül működő, mégis önálló vasúti hivatal létrehozását egyelőre megnehezíti, hogy költségeit az állami társaságnak kellene fedeznie. Márpedig a vasútszabályozásért felelős miniszteri biztos, csupán a vasúti törvény kiegészítésében közreműködő jogi szakértői munkára 300 millió forintot kér a MÁV-tól. A részben a MÁV négy főosztályának kiszervezésével létrejövő, a 250 milliárd forintos vasúti fuvarpiac újraszabályozásához szükséges három új szakhatóság - a vasúti hivatal, a pályakapacitás-elosztó, illetve a balesetvizsgáló szervezet - kialakítása, működési feltételeinek megteremtése a becslések szerint akár egymilliárd forintba is kerülhet majd.
