Úgy tudjuk, a kormányfő hétfői parlamenti beszédében az egészségügyi rendszerben tervezett változtatásokat jelent be: néhány alapvető koncepcióváltást tükröz. Feltehetően megszűnik az ellátások teljes ingyenessége. Nem maradna az önkormányzatoknál a kizárólagos ellátási felelősség a szakrendelések és a kórházak fenntartásában, ahol az egészségbiztosító kapna nagyobb szerepet. Gyurcsány Ferenc már korábban jelezte, hogy az eddiginél markánsabban elkülönülő háromosztatú rendszerben képzeli el a társadalombiztosítást. Már januártól bevezetnék, hogy állampolgári jogon csak egy alapcsomag járna, benne az anya- és gyermekvédelmi, a népegészségügyi, illetve a sürgősségi ellátás. A második kategóriában azok szerepelnek, akik igazolják biztosítotti jogviszonyukat - azaz járulékfizetők vagy eltartott hozzátartozók. Ők csekély önrészfizetés mellett hozzájuthatnak a társadalombiztosítási ellátások nagy többségéhez.

Nagy változások előtt az egészségügy

Ez a bizonyos önrész, tehát a betegeket terhelő valamiféle kis összegű térítési díj új elem lenne a magyar egészségügyi rendszerben. Lapzárta idején az önrészfizetés mértékéről és bevezethetőségének időpontjáról még nem született döntés. A harmadik szinten lehetőség lenne az egyéni igényeknek megfelelő ellátáscsomagok vásárlására üzleti vagy társadalombiztosítónál.

Komoly változás, hogy az egészségbiztosító válna a rendszer kiemelt szereplőjévé, amely maga dönthetné el, hogy melyik szolgáltatótól vásárol. Ezzel egyidejűleg a háziorvosi rendszer kivételével megszüntetnék az önkormányzatok ellátási felelősségét. A szakrendelések és a kórházak működtetése az állam kötelezettsége lenne.

A tervezet szerint a beteg a háziorvosát választhatná meg szabadon, minden egyéb szolgáltatás esetében a háziorvos által "rendelt" orvoshoz kellene mennie. Aki maga választ magának orvost - mert például a doktor magánbetege is -, annak magasabb térítési díjat kell fizetnie a kórházi, illetve szakrendelői kezelésért. A páciens jelentősen mérsékelheti a költségeit, ha igazolja, hogy rendszeresen részt vesz a kötelező szűréseken.

A kormányzat még a ciklus vége előtt meghatározná a magántőke bevonásának jogszabályi feltételeit, az ágazati privatizációs szabályokat. (Ezek nyilvánvalóan nem jelentik a kórház-privatizációs jogszabály ismételt beterjesztését.)

Módosítanák az áfaszabályokat annak érdekében, hogy az ágazatban működő szolgáltatók visszaigényelhessék ezt az adót. A kormányzat eltörölné az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó vállalkozások iparűzési adóját is. Ezzel négymilliárd forint marad a szolgáltatóknál.

A kormányzati terv számol az irányított betegellátási rendszer (IBR) folytatásával, így még ebben az évben elkészítenék a modellek működtetését szabályozó törvénycsomagot. Ez ellentmond a szaktárcánál készült javaslatnak, amely a modellkísérlet megszüntetését javasolja a kormánynak. Úgy tudjuk, ez összefügg azzal, hogy az SZDSZ ragaszkodik az IBR folytatásához, nem támogatja viszont a beutalási rendet megkerülők vizitdíját. Folytatódna a gyógyszer-kiskereskedelem liberalizációja is, lehetővé tennék a postai és internetes rendelhetőséget.

A kormányzat szakmai hitelprogramokkal, az ügyeleti túlmunka díjazásának rendezésével, szakkönyvvásárlási kedvezménnyel, a nővérszállások bővítésével, egészség- és nyugdíjkiegészítő biztosítási rendszer biztosításával segítené a szakmát.

A rendszer teljes átalakítására csak hosszabb távon, újabb kormányzati felhatalmazás után kerülne sor. Egyebek mellett erre az időszakra esne az egészségtudatos életmód adókedvezménynyel való támogatása. A program készítői újra a kormány figyelmébe ajánlják az ápolásbiztosítási rendszer létrehozását, amelynek keretében külön járulékfizetéssel vásárolhatnának az emberek maguknak vagy hozzátartozóik számára időskori gondoskodást.