A miniszterelnök a közrádióban elhangzott - még hétfőn este rögzített - interjújában hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatás, és az ahhoz kötődő társadalombiztosítás rendszerének megváltoztatásával kívánja elindítani az "élhetőbb Magyarország" programját.

Szerinte az élhetőbb, sikeres és teljesítményére büszke Magyarország középpontjában a tisztességes munkának és a tisztességes bérnek kell állnia, ezért beszélt a parlamentben a "száz lépés programjának" első lépései között foglalkoztatási kérdésekről.

Támogatás az álláskereséshez

A foglalkoztatás terén várható konkrét változtatások között említette, hogy a munkanélküli segélyt álláskeresési támogatás váltja fel.

"Nem egyszerűen pénzt fizetünk, hanem egy nagyon intenzív (...) szolgáltatáscsomagot kap az álláskereső" három hónapig - mondta, hozzátéve: a támogatás felső határa ez idő alatt a minimálbér 120 százaléka lehet. A következő hat hónapban a támogatás rögzített összege már csak "harmincegynéhányezer forint", és ha az érintett még mindig nem talál munkát, átvezetik a szociális ellátó rendszerbe, de, szemben a jelenlegi szabályozással, itt már lehetővé teszik számára a legális alkalmi munkavállalást.

Kék munka

Gyurcsány Ferenc a rádióinterjúban is szólt "a ház körüli napi munkák kifehérítéséről", ennek eszközeként a közteherjegy bevezetését említette.

Hangsúlyozta, hogy az általa "kék munkának", külföldön pedig sokfelé "mini job"-nak (angolból: apró munkának) hívott tevékenységben ma a munkavállaló nem szerez sem nyugdíj-, sem pedig egészségbiztosítást. A megoldás a postán pár száz forintért beszerezhető közteherjegy: "ezt beragasztjuk a kék könyvbe, a közteherjegyre fordított összegnek a 75-90 százalékát az adóból leírhatjuk, azaz lényegében nem került semmi(be) a munkaadónak".

Leszögezte: álláspontja az, hogy a munkáltatókat arra kell rávenni, hogy ne az alkalmazottakon spóroljanak. Ha valaki ezt nagy tömegben, nagy értékre elköveti, annak jelentős pénzbüntetéssel, és ha kell, börtönbüntetéssel kell szembenéznie.

A következő lépés: valóságos biztosítás alapú egészségügy

Gyurcsány Ferenc közölte, hogy a foglalkoztatási rendszer egyes elemeinek átalakítása után kerülnek napirendre az egészségügy, a nyugdíjak, az oktatás, a járulék-, és adópolitika, valamint az önkormányzatok kérdései.

A hétfőn meghirdetett programot egészíti majd ki a "valóságos biztosítás alapú egészségügy" megteremtése is, amely, mint mondta, a jövő heti rádiós beszélgetésének témája lehet.

Pető a "peremfeltételekről"

Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője azt hangsúlyozta, hogy a "száz lépés programnak" alapvetően két "peremfeltétel" szab korlátot: a költségvetést szétverni nem lehet, "tehát olyanfajta látványos lépéseket tenni, ami sok pénz elosztásával jár, nem lehet."

Ezt a miniszterelnök reálisan felmérte és előre is jelezte, hogy osztogatásról nincs szó - tette hozzá.

Szerinte a másik peremfeltétel az, hogy olyan nagyléptékű reformokat a miniszterelnök nem kíván elindítani, amelyek túlnyúlnak  a jelenlegi kormány megbízatási időszakán.

A bejelentett program célját Pető Iván úgy foglalta össze, hogy olyan lépéseket akarnak megtenni, amelyek a költségvetés kereteit nem változtatják, de a hétköznapi életben előnyöket biztosítanak, különösen azok számára, akik nehezebben élnek.

"Normálisabbá teszik a hétköznapi életet" - mondta, de hangsúlyozta: ezek a lépések a magyar gazdaság, elsősorban a  költségvetés problémáit nem tudják megoldani.

Hangsúlyozta, az SZDSZ a kormányfő változtatási javaslatainak többségét támogatni fogja, de számára úgy tűnik, hogy az egészségügyben tervezett lépésekről viták lesznek a két koalíciós  partner között.

Varga Mihály: fontos, de igen apró lépések

Fontosaknak, de igen apróknak nevezte ugyanebben a televíziós műsorban a miniszterelnök által ismertetett javaslatokat Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

A volt pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az ellenzéki párt "ennél azért kicsit nagyobb bejelentést várt".

"Itt nem toldozgatásra-foltozgatásra van szükség" - szögezte le, mondván, a fametszés és a kerti munka problémájának megoldásától "alapvetően a munkanélküliség tendenciája, a  foglalkoztatási-ellátási rendszernek a módosítása nem várható".

Ellenzéki képviselőként kötelezőnek érezte feltenni a kérdést: a kormányerők három évi kormányzás után úgy látják, talán most van megint alkalom arra, hogy szembe nézzenek a problémákkal és valamiféle megoldási javaslatot tegyenek?

Varga Mihály szerint az elmúlt három évben a mostani a harmadik-negyedik olyan alkalom, amikor kormányprogram-féle bejelentés hangzott el.

Leszögezte: "szeretnénk együttműködni abban, hogy minden olyan ponton, amely a magyar emberek, vagy a magyar gazdaság állapotát kicsit jobbá teszi, abban a dologban eredmény szülessen". De az együttműködéshez két fél kell - tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy  azon a napon, amikor a kormányfő megkezdte változtatási programjának ismertetését, a Fidesz 28 javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, de a kormánytöbbség ezeket még napirendre sem vette.

(MTI)