Az EU több mint 15 évvel ezelőtt, a pekingi diáktüntetések véres leverése miatt vezetett be fegyverembargót Kína ellen, de tavaly óta egyre nyilvánvalóbb szándéka feloldani a tilalmat. Az unió azt állítja mindazonáltal, hogy garantálni tudja: az embargó feloldása nem jelenti a biztonsági helyzet súlyosbodását Ázsia keleti részében.

Koidzumi a rendszeressé tett EU-Japán csúcstalálkozó keretében folytatott megbeszélésen megismételte, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan Tokió is attól tart, az embargó feloldása bizonytalanabbá tenné a helyzetet Kína és szomszédjainak övezetében. Jean-Claude Juncker, az EU soros féléves elnökségét június 30-ig betöltő Luxemburg kormányfője közös sajtótájékoztatójukon megismételte: amikor az EU végleges döntést hoz a kérdésben, figyelembe fogja venni a japán és az amerikai aggodalmakat. Semmiképpen nincs szó arról, hogy az EU a tilalom feloldását követően ellenőrizetlenül fegyvereket kezdene szállítani Kínába - fűzte hozzá.

Az EU-ban tavaly óta folyik az egyeztetés arról, milyen feltételek mellett lenne elérhető a embargó megszüntetése. Sok EU-tagállam - köztük Magyarország - fontosnak tartja, hogy az embargó feloldása esetén olyan új szabályrendszer lépjen életbe, amely pontosan meghatározza az esetleges fegyverszállítások lebonyolítását, ellenőrizhetővé téve ezt a folyamatot. Az EU azt is feltételül szabta a feloldáshoz, hogy Peking egyebek között ratifikálja a polgári és politikai jogok egyezségokmányát, és javulás történjen az emberi jogok terén.

A luxembourgi találkozó másik fontos napirendi pontja volt a világ áramtermelésének jövője szempontjából kulcsfontosságú kísérleti termonukleáris reaktor, az ITER felépítése. Ennek megindítását éppen az gátolja, hogy nincs megállapodás a helyszín kérdésében az EU és Japán között. Az ITER felépítése 30 év alatt 10 milliárd euróba kerül majd, ezért jött létre nemzetközi konzorcium az EU, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Japán és Dél-Korea részvételével. A lehetőségek már két helyszínre szűkültek - egy dél-franciaországira és egy észak-japánira -, de ezek között mindmáig nem sikerült dönteni. Mint Koidzumi és Juncker szavaiból kiderült, a megegyezés a mostani találkozón sem jött létre, bár a japán kormányfő jelezte, hogy Tokió is mielőbb dűlőre szeretne jutni az ügyben. Az EU már korábban értésre adta, hogy türelme véges, és szükség esetén Japán nélkül is belevág az építésbe.

A hétfői találkozón mindkét fél részéről méltattak a kétoldalú EU-japán kapcsolatok fejlődését, különösen gazdasági téren: a két szereplő összesen 40 százalékot mondhat magának a világgazdaságban, a kétoldalú kereskedelem pedig tavaly elérte a 150 milliárd eurót. A tárgyaláson ugyancsak részt vevő José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök a sajtótájékoztatón meg is jegyezte, hogy a politikai kapcsolatok mélységét is arányosabbá kellene most már tenni a gazdaságiakkal. Juncker méltatta az iraki újjáépítésben vállalt japán szerepet. Szó esett Tokiónak arról az igényéről is, hogy kapjon állandó helyet az ENSZ Biztonsági Tanácsában - a BT-reformmal kapcsolatos elképzeléseket hamarosan megvitatják az EU-tagállamok is.

(MTI)