Hétfőn a bolgár-román csatlakozási szerződés aláírására koccintottak, szombaton nyílt ("lakossági") nap van az uniós intézményekben, a jövő heti áldozócsütörtöktől pedig öt napig, a hagyományos Európa napig zárva az Európai Bizottság. Folyton ünnepelni márpedig mégsem lehet - talán emiatt is csalódhat, aki túl sok felhajtást vár az unió fővárosában a tavalyi "Nagy Bumm" (Big Bang) bővítés első évfordulóján.

Pedig a történelemkönyvekben is kiemelt hely illeti meg az EU (illetve elődei) negyedik bővítési körét. Az első háromban (1973, a 80-as évek eleje, illetve 1995) összesen kilenc ország csatlakozott, míg 2004-ben rögtön tíz, 454 millióra növelve az unió lakosságát. Történelmi szempontból persze egybetartozik ez az ötödik körrel - Bulgária és Románia minden bizonnyal 2007-es, szélsőségesen rossz esetben 2008-as csatlakozásával. Uniós vezetők is hangsúlyozták az ő csatlakozási szerződésük aláírásakor: ez a berlini fal leomlásakor tett uniós ígéretek közül az utolsónak a teljesítése. Ezt a két államot és Horvátországot leszámítva igen valószínűtlennek tűnik jelenleg, hogy 2013 vége előtt további tagokkal bovülne az integráció. José Manuel Barroso európai bizottsági elnök pénteken azt nyilatkozta: az utolsó bővítés arra sarkallta az uniót, hogy Kelet-Európára vonatkozóan új megközelítést fogadjon el. Ez főleg a "szomszédságpolitikát" jelenti, amelyet azonban "nyílt mezőnek" nevezett.

A tízes Nagy Bumm alapkérdésének tavaly a példátlan mértékű intézményes bővülés tűnt. Elférünk-e huszonöten egy olyan szobában, amelyet eddig tizenöten használtak? Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az EU soros elnöke azonban a brüsszeli European Voice hetilapba írt mostani cikkében már úgy véli: noha a huszonötös körben keményebb munkával lehet csak kompromisszumra jutni, a viták az elmúlt egy évben új szempontokkal gazdagodtak.

Nem igazolódtak be a kezdeti "pánikfélelmek" sem. A régi tagokat nem árasztotta el a keleti munkaerő és árudömping. Keleten a csatlakozás nem vezetett árrobbanáshoz. Bár keleten nagyobb a gazdasági növekedés üteme, jóval magasabb a munkanélküliség aránya is (főleg Szlovákia és Lengyelország miatt).

Egy év elteltével egyértelmű: a Nagy Bumm alapkérdése mára a belső kohézió erősítése, azaz a fejlettebb régiek és az elmaradottabb újak közötti szakadék betemetése - mégha Barroso elnök éppen arról beszél is: +nincsen már értelme az új és a régi tagállamok közötti különbségtételnek".

Az EU statisztikai hivatala nemrég megállapította: vásárlóerő-paritáson is tízszeres a különbség az EU 254 régiójának leggazdagabbja (Belső-London) és legszegényebbje (a lengyel lublini vajdaság) között. A leggazdagabb 37 régió közé az újakból egyedül Prága tudta beverekedni magát.

Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős EU-biztos éppen péntekre időzítve összesítette a felzárkóztatási alapok felhasználásának értékelését. Szavai szerint “az új tagállamok eddig kiváló előrehaladást mutattak" az EU-források felhasználásában. 2004 és 2006 között a tízek mintegy 24 milliárd euró felzárkózási pénzre jogosultak. Ebből 1,36 milliárdot fizettek ki eddig. Magyarország 2007 és 2013 között egyedül lenne jogosult 24 milliárd euróra - legalábbis az európai bizottsági javaslat szerint.