Sínre kerülnek a buszok a Bartókon
A főváros e célra idén ötvenmilliárd forintot költ, ebből alacsonypadlós buszokat, trolikat vásárolnak, felújítanak számos villamosvonalat, megérkeznek az új nagykörúti szerelvények, metrót építenek és modernizálnak, s korszerűsítik a HÉV-et - sorolta a főpolgármester. Jövő év végéig összesen 150 új busz áll forgalomba a fővárosban, s ez környezetvédelmi szempontból is előrelépés - hangsúlyozta. A szakemberek mérései szerint ott, ahol ilyen buszok járnak - például a Bartók Béla úton - jelentősen csökkent a levegőszennyezés, a zaj- és rezgésterhelés.
Tapasztalatok szerint azokon a szakaszokon, ahol a tömegközlekedési járműveknek védett pályát alakítottak ki, csúcsforgalomban is csaknem zökkenőmentesen haladnak. Ami időt nyernek azonban az elkülönített zónában, csaknem mindet elveszítik a közös sávokban, különösen a buszok. A fővárosban eddig az 1100 kilométernyi tömegközlekedési útvonalból mindössze húszat jelöltek ki a buszok számára, s kilencvennégy kilométer a részben, vagy teljesen elzárt villa-mospálya hossza. Ez utóbbi a teljes hálózat 58 százaléka, ami az utasok 85 százalékának kedvez. A főpolgármester a tömegközlekedés előnyét biztosító változások között említette az idén kialakított új buszsávokat a Fogarasi úton és Kerepesi úton, de - mint mondta - meghosszabbítják a Dózsa György úti elkülönített szakaszt is. A troliknak rövidesen a Pozsonyi úton és a Podmaniczky utcában lesz kiépített előnyük. A főváros pályázati forrásokból a jövőben az M1-es M7-es autópálya közös szakaszán, a Veres Péter úton, a Thököly út-Bosnyák tér-Mexikói út közötti szakaszán, valamint a Határ út-Távíró utca-Ady Endre út közötti területen tervezi még új buszsávok kialakítását. A Belváros és a külső kerületek tömegközlekedési kapcsolatának javítására - hosszabb távon - több milliárd forintból mintegy huszonöt nyomvonalon építenek vagy jelölnek ki védett szakaszokat. Szakértők szerint azonban a jelenlegi helyzet csak akkor javulhat jelentősen, ha a tömegközlekedést minden lehetséges helyen előnyben részesítik: a forgalomtól elkülönített pályát biztosítanak a BKV-járatoknak.
Azt, hogy a buszsáv jó kezdeményezés, már évekkel ezelőtt tudni lehetett, a bevezetésre mégis sokat kellett várni, s még hosszabb ideig tartott, mire megszokták az autósok. Mint arról korábban többször beszámoltunk, figyelőkamerák felszerelése is kellett ahhoz, hogy az autósok tiszteletben tartsák a buszsávokat. A figyelőkamerákkal is felszerelt Rákóczi úton az utóbbi időben csaknem zavartalan a tömegközlekedés, ám a védtelen szakaszokon csúcsforgalomban szinte lehetetlen haladni. A külső kerületekben, főként a márkavédjegyes vonalakon pontosabbak a járművek, mert kisebb a forgalom, biztosabban tervezhető a menetrend.
Néhány évvel ezelőtt legalább 8-10 rendőr kellett ahhoz, hogy csak a Rákóczi út-Kossuth Lajos utca útvonalon megtisztítsák a buszsávokat. Ma már rendőr jelenléte nélkül is méltányolják az autósok a tömegközlekedési eszközök számára kijelölt sávokat - mondta el Szécsi Tibor százados, a BRFK közlekedésrendészeti, forgalomszervezési és megelőzési alosztályának vezetője. Annak idején ekkora rendőri létszámmal sem lehetett jelentős eredményt elérni. Ha a motoros járőrök leállították a renitens autósokat, akkor az intézkedő rendőr maga is elállta a buszok útját. A mellékutcákba beterelt szabályszegő járművezetők pedig esetenként aránytalanul nagy időveszteséget szenvedtek a leállításuk miatt.
Az első figyelőkamerákat - összesen tízet - 2002 novemberében szerelték fel a Rákóczi úton és Kossuth Lajos utcában. A szabálysértőkről készült felvételek alapján a rendőr a forgalom zavarása nélkül is megteheti a feljelentést. A tapasztalatok szerint ez megtette hatását, mert azóta szinte hónapról hónapra kevesebb az ilyen szabálysértés, és lassan beépült az autósok tudatába a buszsáv sérthetetlensége. Éppen ezért, ha erre volna lehetőség, pontosabban pénz, mindenhol meg kellene oldani a kamerás figyelést.
