Több mint háromezer lakás már felépült a követendő, de a fővárosban mindmáig nem követett példaként citált IX. kerületben, ahol 40 milliárd forinthoz közelít a másfél évtized alatt lakásépítésbe fektetett magántőke értéke. A vállalkozói és az önkormányzati, illetve állami pénz összekapcsolására kitalált PPP (Public Private Partnership) módszer a Középső-Ferencvárosban látványos eredményt hozott, de csak ott. Igaz, hasonló adottságú belvárosi terület sem sok helyen kínálkozik, hiszen a rendszerváltozás után a bérlakások többségét eladták a bérlők akaratának engedelmeskedő, amúgy is bevételi kényszerben szenvedő önkormányzatok. A pesti belvárosban rehabilitáció címén azóta is legfeljebb homlokzatfelújítás, foghíjtelek-beépítés és útrekonstrukció zajlik.

A tömbrehabilitáció megvalósításához szükséges, teljes városrészre kiterjedő elidegenítési tilalmat a VIII. kerület rendelte még el. A körút mögött, az Üllői út-Szigony utca-Práter utca között felépült húszhektáros negyedre több pályázattal kerestek, végül találtak befektetőt. Csakhogy a pályázatnyertes konzorcium nem építkezett, hanem tavaly továbbadta a rehabilitációra létrehozott projektcéget, amely végül a Futureal cégcsoport kezébe került. Történt mindez akkor, amikor a ferencvárosi statisztika már 3089 elkészült lakásról szólt. Ráadásul a budapesti ingatlanpiacon már majdnem minden területen, legyen az irodaház, lakás vagy szállodaépítés, a telítettség jelei mutatkoznak. A Futureal tulajdonosai azonban még így is remek üzleti lehetőséget láttak az igazán belvárosi területnek minősülő Corvin mozi mögötti tömbben, ahol több mint héthektárnyi területet fognak beépíteni. Tatár Tibor, a Futureal-csoport ingatlanbefektetési igazgatója szerint a késői kezdéssel elébe tudnak menni a majdani igényeknek, mivel a most kis lakást vásárlók öt-hat év múlva nagyobb ingatlant akarnak majd venni. Emiatt a Corvin sétány mentén már nem az aktuális kereslettel, vagyis nem az 55 négyzetméter körüli másfél, legfeljebb egy plusz két fél szobás lakásokkal épülő házakkal számolnak, hanem nagyobbakkal. Emiatt "csupán" 2800 lakóotthont terveznek.

A Futó utcától 36 méteresre szélesedik majd ki a sétány - az Andrássy útnak megfelelő szélességű utcán lehet majd sétálni. Városi alközponttá formálódásáról a sétány mentére tervezett irodaházak és az a négycsillagos hotel is hozzájárul, aminek a KPMG-től rendelt tanulmány szerint van létjogosultsága ott. A bérlők felkutatása hamarosan kezdődik, a Futureal nyáron veszi át a kerülettől az első két, kiürített tömböt, amely a mozitól a Futó utcáig terjed. Jövő tavasszal újabb tömb kerül a birtokukba a szerződés szerint. A program szerint 2012-re érik el a sétány Szigony utcai végét.

A százmilliárd forinthoz közelítő rehabilitációs program persze nem lehet mentes a bontásoktól: a Corvin sétány megszületését ezeregyszáz lakás lebontása előzi meg. Az eltűnő lakások 80 százaléka egyszobás, felében nincs vécé és fürdőszoba, 45 százalékuk kisebb, mint 32 négyzetméter. A körút mögé hajdan a cselédségnek épült egy-kétszintes házak többsége a majdani sétány nyomvonalán áll. A jobb minőségű házakban ezernégyszáz lakás marad meg - ezek a kispolgári házakban találhatók. Az első új corvinos lakást 2007 őszén adják át.

A későinek, de soha nem megkésettnek tűnő VIII. kerületi tervekkel ellentétben korát meghazudtoló előrelátással kezdődött el 1989-ben a ferencvárosi, sok díjat nyert tömbrehabilitáció a Tompa utca-Liliom utca-Páva utca-Tűzoltó utca négyszögében. A programban elsők között részt vevő Quadrat Kft., melynek ügyvezetője a Magyar Lakásépítők Szövetségének elnöke is, Varjasné Székely Éva elmondta: az ottani minőségi lakásépítés eredményeként az átlagárak ma már meghaladják a 300 ezer forintot is. Gondot egyedül a földszintre kötelezően épülő kis üzletek eladása jelent, hiszen az azokba költöző kereskedők a hipermarketek és bevásárlóközpontok miatt ma nagyon nehezen tudnak megélni. Pedig az igazi nyüzsgéshez, a vérbeli városi hangulathoz fontos a kereskedelem, noha a vendéglők, a kis kávézók, cukrászdák egyre inkább megtalálják a helyüket ott.

A ferencvárosi program sikerét az arról megjelent számtalan tanulmány és elismerő városépítészeti nemzetközi díjak mellett elsősorban az jelzi, hogy a beépíthető telkekért sorban állnak, vagyis csak álltak az építő cégek. Gazdátlan terület már nincs, az önkormányzat ezért tavaly újabb akcióterületet jelölt ki. A Soroksári út-Mester utca-Haller utca háromszögében elterülő városrész egynegyede az eredeti területnek, viszont ott már jóval több a magántulajdonú régi lakóház. Jordán Péter, a SEM IX. Rt. vezérigazgatója nem titkolta: az új akcióövezetben lassabb lehet a megújulás üteme, hiszen a lakóközösségekkel egyeztetve döcögősebb és a begyakorlotthoz képest más lesz a munka és a feladat.

A rehabilitáció sokéves előkészülettel, valamint sokéves befejező munkálattal jár. Az igazi eredményt csak az utógondozással lehet elérni: az építkezések során tönkrement utakat fel kell újítani, az időközben tönkrement utcabútorokat ki kell cserélni, fásítani kell, és parkokat rendezni. A IX. kerületben erről sem feledkeznek meg: nemrég nyertek 450 millió forintot az uniótól a főváros ékkövének szánt Ferenc tér, a Bokréta és Berzenczey utca teljes rekonstrukciójára. Májusban a tavaly nyert pályázati pénzből kezdődik az Angyal és a Liliom utca megújítása. Ezeken a részeken már befejeződtek a lakásépítések, a közterület megszépítése már a lakások és nem a telkek árát srófolja fel.

Látkép a Tömõ utcában. A Corvin sétányon újkori városközpontot hoznának létre a beruházók