Az országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának küldöttsége helyszíni látogatást tett szerdán a nagybányai Aurul vállalatnál. A küldöttségben két kormánypárti képviselő (a bizottság szocialista alelnöke, Orosz Sándor és az ugyancsak MSZP-s Csige Tamás), valamint két ellenzéki - fideszes - honatya vett részt, nevezetesen Parragh Dénes és a parlamenti bizottság elnöke, Turi-Kovács Béla. Hasonlóképpen négy képviselő vett részt e találkozón a román parlament környezetvédelmi bizottságából, szakértők is jelen voltak.

Turi-Kovács az MTI-nek elmondta: látogatásuk célja az volt, hogy öt évvel a tiszai ciánszennyezést követően felmérjék, milyen előrelépés történt az aranybányászattal kapcsolatos környezetvédelmi intézkedések terén az Aurul bányaipari vállalatnál. A képviselő emlékeztetett az Európai Bizottság illetékes ad-hoc bizottsága által korábban megfogalmazott ajánlásokra. Turi-Kovács szerint a vállalat ezek nagy részét meg is valósította, vagyis gátmagasítást, géterősítést hajtott végre, létrehozott egy olyan tartalék-tározót, amely nagyobb csapadék esetén biztosítja a víz elvezetését.

Ezek azonban csak viszonylagos biztonságot szavatolnak - mondta a bizottsági elnök, aki szerint minden olyan bányászati tevékenység, amelyben ciántechnológiát használnak, potenciális veszélyforrást jelent. Ennek csökkentése érdekében persze sok mindent lehet tenni - fűzte hozzá -, de az említett veszélyt nem lehet teljesen kiküszöbölni. A honatya aggasztónak nevezte, hogy a cég vezetői meg vannak győződve arról, mindent megtettek a biztonság érdekében. Márpedig az a tartalék tározó, amelyre a vállalat a biztonságot alapozza, a zagynak csak egy kisebb részét képes befogadni - hangoztatta a fideszes politikus, aki szerint egy nagyobb méretű hóolvadás vagy esőzés változatlanul katasztrófát idézhet elő.

A román parlament környezetvédelmi bizottságának tagjai is azt tapasztalták - mondta Turi-Kovács -, hogy ha történtek is biztonsági intézkedések az Aurul cégnél, a környéken számos olyan további zagytározó van, amelyek esetében még nem tettek semmiféle biztonságerősítő lépést. Öt évvel ezelőtt, januárban az aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul bányaipari vállalat ipari derítőjének gátját elmosta a víz, s mintegy 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan pedig a szennyezés a Szamosba, majd a Tisza magyarországi szakaszára került.

(MTI)