Miért nem szól a magyar nóta?
Az előterjesztés kezdeményezője és koordinátora, Kállai Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának romaügyi stratégiai főtanácsadója kérdésünkre azt mondta: a kulturális, a munkaügyi és az esélyegyenlőségi tárca együttműködésében létrejövő javaslat lényege, hogy érdekeltté tegyék az éttermek, a vendéglők, a szállodák és más szórakoztatóipari egységek tulajdonosait abban, hogy élő zenét szolgáltassanak.
Az előterjesztés többéves támogatási programot fogalmaz meg, szövegezése egyelőre nem végleges.
Tizenöt-húsz évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy a képzett zenészek illegálisan dolgozzanak, vagy munkanélküliek legyenek. A hetvenes, nyolcvanas években, amikor a tánc-, a szalon- és a cigányzene a fénykorát élte, négy-ötezer muzsikusnak volt állása az éttermekben, a mulatókban és a szállodákban - hivatkozik felméréseikre Szirmai László, az Országos Szórakoztatóipari Központ igazgatója. Igaz, megközelítőleg kétezer hely foglalkoztatta őket országszerte. Budapesten például, csak a Margit és Petőfi híd között a körúton hatvannál is több helyen szólt az élő zene esténként.
A rendszerváltozást követő magánosítás után a helyzet megváltozott. A kilencvenes évek elején számos vendéglő, bár bezárt, vagy arculatot váltott. Hasonló történt a szállodákkal is. Ezért, valamint a kivetett adók miatt az élő zene sok helyről kiszorult. Egy valamire való cigány- vagy tánczenekar legalább négy-hat főből áll, foglalkoztatásuk jelentős terhet ró a munkáltatókra, így aztán sokan fölöslegessé váltak. Becslések szerint 400-600 tánc-, szalon- és cigányzenész, előadóművészi engedéllyel vagy szakvizsgával rendelkező hivatásos muzsikus van állás nélkül. Többségük olyan cigányzenész, aki klasszikus, tánc-, szalon, dzsessz-zenét és magyar nótát is kiválóan játszik.
Az egyik jó nevű belvárosi szálloda igazgatója, Aczél György azt mondja, náluk is elsősorban az anyagiak miatt szűnt meg az élő zene. A fővárosi Kulacs étteremben viszont másképpen gondolkodnak. Horváth Tibor, az üzlet helyettes vezetője szerint a külföldieket ma is vonzza a magyar zene. Ezért náluk hetente hatszor szól a muzsika, Kalla Sándor prímás és zenekara (egy brácsás, egy cimbalmos és egy nagybőgős) játszik a betérő vendégeknek. Horváth Tibor elárulta, a zenészek minimálbér körüli összeget és borravalót kapnak. A járulékos költségekkel - társadalombiztosítás és a zeneszerzői jogdíjak - együtt a négy muzsikus foglalkoztatása havi 300-500 ezer forintba kerül.
Az egyik - neve elhallgatását kérő - fővárosi szálloda vezetője szerint más is szerepet játszik abban, hogy vendégeik idegenkednek az élő zenétől. Legtöbbször gépzenét se vesznek már szívesen. Arra a kérdésre, hogy alkalmazna-e zenészeket, ha az állam valamilyen módon átvállalná a költségek egy részét, az igazgató azt feleli: ebben csak a szállodalánc tulajdonosai dönthetnek. Hozzáteszi: szerinte a cigányzene ma már nem vonzerő, ráadásul a muzsikusok sem problémamentes emberek. Arról, hogy ez mit jelent, nem beszélt.
Munkája régen is csak annak a zenésznek lehetett, aki betartotta a szabályokat. Balogh Albert nyugdíjas prímás arról mesél, a muzsikusnak frissen borotváltan, vasalt ingben, tisztességes öltönyben és pontosan kellett az étterembe érkezni. Ha valaki nem felelt meg ezeknek a követelményeknek, másnap már nem kellett bemennie.
A megbízható muzsikusok azonban biztos megélhetésre számíthattak. Orbán Kálmán prímásnak például a dédapja, a nagyapja és az apja is zenész volt, és fiait is muzsikusnak tanítatta. Mégis mára - sokakkal együtt - munka nélkül maradt. Sorstársai egy része, főleg a fiatalok, külföldre szerződtek. Mások átképezték magukat, és biztonsági őrnek álltak, vagy takarításból tartják fenn a családjukat.
Orbán Kálmán Járóka Sándor zenekarában kezdte. Később ifjabb Sánta Ferenccel lépett fel rendszeresen a Magyar Televízióban. Külföldi útjai során megannyi hírességnek, mások mellett idősebb George Bushnak is játszott. Majd saját zenekart alapított, és neves budapesti éttermekben léptek fel rendszeresen. A zenekara eleinte négytagú volt, mára csak ketten maradtak. Klasszikus zenét, magyar nótát, tánczenét is játszanak - alkalmanként. Orbán Kálmán azt mondja, alig van olyan hotel Budapesten, ahol nem kért volna munkát. A legtöbb helyen szóba se állnak vele.
Orbán Kálmán egyébként évek óta küzd azért, hogy a cigányzenészeknek ismét tisztességes munkája legyen. - Nekünk a zene volt az életünk, most ezt vették el tőlünk - indokolja küzdelmét.
