Annak érdekében, hogy a 450 ezres megtakarítás nagyságrendjét érzékelni tudják, említek még néhány adatot az igazgató és az üzemi bizottság szerződéséből. 49 ezerért kívántak venni hat szállítószalagot és 175 ezerért hét betonkeverőt. Az újítók és a kiváló dolgozók félévente megrendezett bírálati ankétja után - az újítási díjon felül - ötezer forintos különjutalmat adtak az arra érdemeseknek. Havonta 3050 és 3450 forint közötti összeget vitt haza a vállalatigazgató, 500-600 forint volt a segédportás bére. Az igazgatói keretből 15 ezer forinttal támogatták a sportalapot, ennek több mint fele a budapesti munkahelyeknek jutott. A legmagasabb fizikai órabér 4 forint körül volt, a munkamódszer-átadók 6,53-at kaptak. A keszonpótlék elérhette az órabér 250 százalékát is.

A brigádverseny szervezése az üzemi bizottság feladata volt, a munkafegyelem betartatásán viszont közösen dolgoztak a felek. Az utóbbi megsértésének számított a botrányos és erkölcstelen életmód, a bűncselekmény elkövetése, akárcsak az, ha a dolgozó olyan magatartást tanúsított, melyből kitűnt, hogy "szemben áll a népi demokrácia állami és társadalmi rendjével". A retorziók skálája a szóbeli feddéstől az elbocsátásig terjedt, míg a munkahelyükről önkényesen kilépőket akár a szabadság felének megvonásával, a toborzási jutalomból való kizárással, sőt javító-nevelő munkára való ítéléssel is sújthatták. A selejtgyártókat és a szocialista vagyon eltulajdonítóit értekezleteken pellengérezte ki az üzemi bizottság.

Az igazgató vállalásait végigolvasva azonban láthatjuk, a jól dolgozóknak is megvolt a maguk jutalma. Az olajos munkát végzőknek havi 20 deka szappan és 20 deka kézmosópor járt. A cégvezetés vállalta, hogy filmet készít és mutat be a jó és rossz munkavédelmi helyekről. Aki mégis megrokkant, lehetett a vállalatnál éjjeli őr, portás, küldönc vagy takarítónő. Megígérték, hogy biztosítják a munkásszállók, ebédlők, öltözők, üdülők és fürdők őszi és tavaszi nagytakarítását. Ígéretet tettek a Dombóvári úti munkásszálló parkíroztatására és a kiváló dolgozók mintaszobájának kialakítására. Az itt élő tizenöt alkalmazott "szőnyeget, tollpárnát és paplant" kapott. Az átalakítás határideje 1956. december 31. volt.

Az igazgató vállalta, hogy parkettáztatja a Bécsi utcai központi orvosi rendelőt, biztosítja a dolgozók tífusz elleni oltását, és mindenkinek naponta egyszer meleg étkezést nyújt. A vállalati hozzájárulás 2, a rezsi költség 1,08 forint volt, a dolgozóknak 3 forintot kellett fizetniük. A központi kultúrtermet és étkezőt is átépítették. A Bacsó Béla utcai női szállón villanybojlerre készültek cserélni a fürdőkályhát, és be akarták vezetni a váltóáramot, hogy lehessen filmeket vetíteni. Az igazgató külön pontban ígérte, hogy szakemberre bízza a vetítőgépek kezelését. Ötezer forintot biztosítottak a fotókör felszerelésének korszerűsítésére, tízezret a szerveződő népi zenekar hangszereinek megvételére. (Cimbalom, hegedű, bőgő.) A téeszekben tartandó negyedévenkénti kultúrműsorhoz az igazgató ígért szállítóeszközt.

A kollektív szerződésben emellett azt is rögzítették, hogy évente háromszor tapasztalatcserére gyűlnek össze a vezetők, hogy "az elvégzett munkát megbírálják, a további lépésekre nézve pedig javaslatokat tegyenek". Az első értekezletet 1956 júniusában készültek tartani. A másodikat október végén.

nol ? www.nol.hu/lelohely