Az immár védelmet élvező nemes gyümölcspálinka értékes termék, s ahogy a hozzáértők mondják, nem a mindennapokra való tömegital. A valódi magyar pálinkáért 6-7 ezer forintot is elkérnek, míg a márkásnak tartott, valójában azonban kommersz importital palackját 2500-3000 forintért lehet megvásárolni. A minőséget az ár is jelzi, ám talán ezzel is magyarázható, hogy az egy főre jutó évenkénti pálinkafogyasztás nem éri el a három decilitert.

Ma kezdődik Gyulán, immár hatodik alkalommal a háromnapos Nemzetközi Kisüsti Gyümölcspálinka-fesztivál és -kiállítás, benne a XIII. Országos Gyümölcspálinka Verseny. Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere lapunknak azt mondta: 35-40 ezer vendégre számítanak. A versenyre nevezett pálinkák és párlatok előminősítése már megtörtént, s 263 ital maradt versenyben, amelyből 64 lehet érmes. Ezekből választja ki majd a társadalmi zsűri a fesztivál nagydíjas bérfőzött, illetve a kereskedelmi forgalomban is megvásárolható italát. Ezeken kívül külön díjazzák majd a legjobb határon túli pálinkát, pontosabban párlatot. A Vajdaságból 84 és Erdélyből 3 minta érkezett. Ugyanis a pálinka elnevezés csak a magyar és egyes osztrák gyümölcspárlatokra alkalmazható.

Font Sándor, a kis főzdéket tömörítő Gyümölcspálinka-főzők Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke, független parlamenti képviselő elmondta: az uniós szabályok szerint pálinka elnevezéssel csak a Magyarországon, gyümölcs alapanyagból készült párlatot lehet illetni. Ezenkívül négy ausztriai tartomány is megkapta a jogot, hogy használhatja a barackpálinka nevet a sárgabarackból készült párlatok esetében.

Régen a kármentés egyik formája volt a pálinkafőzés, a hullott gyümölcsöt hasznosították. A pálinka jövedéki termék - így a szabály is változott az uniós csatlakozással. Az EU-tagság előtt egy-egy felnőtt állampolgár évente 100 liter 50 alkoholfokos pálinkát főzethetett ki - kedvezményes adó lefizetése után - a bérfőzdékben. A csatlakozás után ez a mennyiség családonként 86 literre csökkent.

A változás nyomán a korábbi 645 bérfőzőből 400 folytatta a tevékenységet. Császár Antal, a szövetség főtitkára azt mondja: átalakult a szakma, több korábbi főző helyébe a nemes italhoz értő szakember került. Császár Antal maga is főzdetulajdonos, három főzdéje Magyarországon, s a negyedik Kínában Pekingtől 60 kilométerre, Yüfában van. Itthon pálinkát, Kínában ugyanazzal a technológiával párlatot készítenek. Ahogy mondta, a Távol-Keleten nincsenek értékesítési gondjai. Magyarországon azonban nem könnyű az italpiacon a valódi pálinkákat elhelyezni. Az úgynevezett hidegutas - ilyenkor szeszt, aromát és vizet kevernek össze - eljárással készülő olcsó italok és az importált szeszek mellett nehéz megtalálni helyüket a boltok polcain.

Fokolják az õrségi pálinkát a magyarszombatfai szeszfõzdében